Étkezési hozzájárulás

Kérdés: Fizethető a táppénz folyósításának idejére a havi 12 531 forint összegű étkezési hozzájárulás, amelyet 2019 januárjától juttat a munkáltató a 2018-ban juttatott kedvező adózású készpénz helyett? A munkáltató a kifizetett juttatás után a bérre vonatkozó szabályok alapján fizeti meg a közterheket. Figyelembe vehető a táppénz alapjának számítása során az étkezési hozzájárulás abban az esetben, ha a folyósítás idejére is megkapja a munkáltató a juttatást, illetve abban az esetben, ha nem? Fizethető ez a juttatás a GYED-ben részesülő munkavállalónak, ha jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, illetve ha az ellátás igénybevétele mellett keresőtevékenységet folytat?
Részlet a válaszából: […] ...általában szabályzat vagy kollektív szerződés alapján biztosítja a dolgozóknak, de előfordulhat olyan eset is, amikor a juttatást a munkaszerződésbe foglalják. A béren felül adott juttatások lényege, hogy nem a munkavégzéssel, munkateljesítménnyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Ellátások második gyermek születésekor

Kérdés: Mi lenne a második gyermek után járó TGYÁS és GYED alapja az alábbi esetben? Egy édesanya 2009. évtől áll munkaviszonyban két cégnél. Az "A" munkáltatónál napi 6 óra, a "B" munkáltatónál napi 2 óra a munkaideje. A munkabére 2011-ben az "A" munkáltatónál havi 110 000 forint, a "B" munkáltatónál pedig havi 46 000 forint volt. A dolgozó 2011. novembertől 2012. január 31-ig táppénzen volt, majd 2012. február hótól terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. 2012. február 27-én született gyermeke után jelenleg gyermekgondozási díjat kap. Az édesanya 2014. február 28-ától igényelné a gyermekgondozási segélyt, azonban 2014. márciustól visszamenne dolgozni a "B" munkáltatóhoz havi 200 000 forint munkabérért. A második babát 2014. júliusra várja. Mi lenne a táppénz alapja a dolgozó esetleges keresőképtelensége esetén, és ez mennyire befolyásolná a TGYÁS és a GYED alapját? A második gyermek megszületése után a TGYÁS és a GYED folyósítása mellett jogosult lesz az első gyermek után járó GYES-re is?
Részlet a válaszából: […] ...órában volt korlátozva. Tehát a munkavégzés nem befolyásolja az első gyermek után a GYES folyósítását.Feltételezhető, hogy az eredeti munkaszerződése márciustól módosításra kerül.Lényeges, hogy a GYES folyósítását nem befolyásolja, ha a szülő az ellátás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Táppénz határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: A 7 nap betegszabadság lejárta után jogosult lesz táppénzre az a munkavállaló, aki 2012. október 1-jétől áll a munkáltató alkalmazásában 2013. június 30-ig tartó határozott idejű munkaszerződéssel, munkaideje 2013. február 28-ig napi 6 óra volt, 2013. március 1-jétől pedig napi 4 óra, és 2013. március 4-én keresőképtelen állományba került? Amennyiben jogosult az ellátásra, mi lesz a számítás alapja? A dolgozó részére 2012. augusztus 1-jétől 2015. július 31-ig rehabilitációs ellátás került megállapításra.
Részlet a válaszából: […] Még mielőtt a táppénz összegének kiszámítására vonatkozó szabályokat részleteznénk, szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy ha a biztosítottnak a külön törvény rendelkezései szerint betegszabadság jár, táppénzre legkorábban a betegszabadság lejártát követő naptól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

A táppénzalap megállapítása nem rendszeres jövedelmek kifizetése esetén

Kérdés: A foglalkoztatónál 1990-től munkaviszonyban álló dolgozó részére 2002. január 4-én került kifizetésre a 2001. december havi munkabére, a 2001. október 1-jétől december 31-ig terjedő időtartamra vonatkozó prémium, a 13. havi munkabér és a december havi túlóra. (Sem a kollektív szerződés, sem a dolgozó munkaszerződése a túlmunka végzését kötelezettségként nem írja elő.) A dolgozó 2002. október 5-én gyermekápolási táppénzt igényel. Mi a táppénz alapja? A munkabérrel egy időben kifizetett jövedelmeket hogyan kell a táppénz összegének megállapításánál figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A táppénz összegét a jogosultság kezdő napját megelőző naptári évben (2001. év) elért, egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani, ha a dolgozónak van ebben az időtartamban legalább 180 napi jövedelme. Abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.