40 cikk rendezése:
1. cikk / 40 Japán munkavállaló kiküldetése
Kérdés: Keletkezik társadalombiztosításijárulék- és/vagy szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a fogadó vállalkozásnak egy japán állampolgárságú munkavállaló után, akit Magyarországra munkavégzés céljából küldenek ki Japánból? Ennek tényéről a dolgozó rendelkezik egy igazolással, amelyben az áll, hogy a munkavállaló folyamatosan a japán állami nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer hatálya alá tartozik az igazoláson szereplő 5 éves intervallumban (illetve az azt követő 1 éves hosszabbításban). Amennyiben keletkezik bármilyen kötelezettség, mikortól és milyen alap után?
2. cikk / 40 Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója
Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
3. cikk / 40 Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban
Kérdés:
Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?
4. cikk / 40 Részmunkaidőben, behívás alapján foglalkoztatott munkavállaló járulékalapja
Kérdés: Mi lesz a havi járulékalapja egy részmunkaidőben, behívás alapján foglalkoztatott munkavállalónak abban az esetben, ha egy hónapban összesen csak 12 órát dolgozik, és ez alapján 36.000 forintos munkabérben részesül?
5. cikk / 40 Kötelezés visszamenőleges bejelentésre
Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a munkáltatónak, aki alkalmi munkavállalókat foglalkoztat, és egy foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés során 30 napra visszamenőleges bejelentésre kötelezték egy munkavállalóval kapcsolatban, aki az érintett hónapban már 10 napot dolgozott alkalmi munkavállalóként, és be volt jelentve a 'T1042-es nyomtatványon, valamint a napi 2000 forintos közterhet is megfizették utána? Mi lesz a munkavállaló munkabére, és milyen közterhek terhelik a munkavállalót, illetve a munkáltatót ebben az esetben?
6. cikk / 40 Diák szünidei foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy cégnél egy 15. életévét betöltött diák, akinek havonta a 15 napot nem haladja meg a foglalkoztatása? Milyen összegű munkabért kell fizetni a részére, ha munkaviszonyban, illetve, ha alkalmi munkavállalóként történik a foglalkoztatása? Szükséges a szülői engedély abban az esetben is, ha az egyik szülő szintén a munkáltatónál dolgozik, és mindkét szülő a gyermekkel él?
7. cikk / 40 CSED-ben részesülő személy külföldi tartózkodása
Kérdés: Fennmaradhat a CSED folyósítása a szociális biztonsági egyezmény szabályai alapján abban az esetben, ha az ellátásban részesülő édesanya gyermekével az Amerikai Egyesült Államokba költözik, ahol a férje várhatóan 3 éves határozott időtartamra munkát vállalt? Az anya Magyarországon rendelkezik egy 36 órás munkaviszonnyal és emellett szja-adózó egyéni vállalkozó. Fennmarad a CSED-, GYED-folyósítás alatt Magyarországon a biztosítási jogviszony? A GYED-folyósítás lejártát követően hogyan alakul a biztosítási jogviszony Magyarországon, amennyiben a GYES-folyósítás felfüggesztésre kerül a külföldi tartózkodás miatt? Amennyiben a feleség a GYED-folyósítás alatt, illetve a folyósítás lejártát követően a magyar székhelyű egyéni vállalkozásban dolgozik az Egyesült Államokban, hol jön létre a biztosítási jogviszony? Amennyiben a férj Magyarországon is köt munkaszerződést online távmunkára, és továbbra is fennáll az amerikai munkaviszonya, a magyar munkaszerződés alapján hogyan alakul a biztosítási jogviszonya? Lehet ebben az esetben kettős biztosítási jogviszony?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
8. cikk / 40 Izraeli állampolgárságú tag
Kérdés: Kell járulékot fizetnie egy magyar kft. izraeli állampolgárságú tulajdonos-ügyvezetőjének abban az esetben, ha nem vesz ki jövedelmet a cégből, és Izraelben nyugdíjas? Tajszámmal nem rendelkezik, csak adóazonosítóval. Ha kell járulékot fizetnie, akkor kell neki ehhez tajszámot igényelnie? Amennyiben igen, akkor ezt elektronikusan, ügyfélkapun keresztül is megteheti, vagy személyesen kell igényelnie?
9. cikk / 40 Ügyvezetés munkaviszony mellett
Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
10. cikk / 40 Tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló
Kérdés: Milyen jogszabályi hely alapján és milyen közterheket kell megfizetni a jelenleg érvényben lévő tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulók után, akikre vonatkozóan 2020. január 1-jétől sem a Tbj-tv., sem a Szakhoz-tv. nem tartalmaz előírásokat? Az iskola tájékoztatása szerint a már megkezdett tanulószerződések érvényben maradnak, a jogszabályok viszont csak a szakképzési munkaszerződésre vonatkozó szabályokat tartalmazzák.
