4 talált cikk az árva , vállalkozó , munkaszerződés kifejezésre

Kérdés: A 485/2020. Korm. rendelet alapján járó mentesítést hogyan kell alkalmazni azoknak a munkavállalóknak a vonatkozásában, akik a rendelet és annak változásai hatálybalépését követő hónapokban léptek be egy éttermi vendéglátás főtevékenységet folytató munkáltatóhoz? Lehetséges, hogy a decemberben és februárban belépett új munkavállalók után meg kellett fizetni a szociális hozzájárulási adót, majd márciustól utánuk is jár a mentesség, az áprilisban belépő új munkavállalóra pedig nem érvényesíthető? Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok esetében a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség végig fennáll? A kiva hatálya alá tartozó cég mely hónapokban mentesül a kisvállalati adó alól a társas vállalkozó vonatkozásában, valamint a rendelet és annak változásai hatálybalépését követően belépett munkavállalók esetében?

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.

Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?