7 talált cikk a szabadság kiadása , foglalkoztató , munkaidő beosztása , kiva , munkaszüneti nap kifejezésre

Kérdés: Munkaidőkeret esetén nem egyértelmű a gyakorlat a szabadság kiadására, amennyiben a munkavállaló hosszabb távra, például 2 hétre szeretne elmenni. Hány nap szabadságot kell kiírni egy megszakítás nélküli tevékenységet végző munkáltatónál 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalónak, ha a szabadság alatti munkaidő-beosztása a következő: hétfő szabadnap, kedd 12 óra műszak, szerda 12 óra műszak, csütörtök pihenőnap, péntek szabadnap, szombat 12 óra műszak, vasárnap 12 óra műszak, hétfő pihenőnap, kedd szabadnap, szerda 12 óra műszak, csütörtök 12 óra műszak, péntek pihenőnap, szombat szabadnap, vasárnap 12 óra műszak, hétfő 12 óra műszak?

Kérdés: Van valamilyen speciális szabályozás a 2013. július hóban alakult nemzeti dohányboltok munkavállalói vasárnapi, illetve ünnepnapon történő munkavégzésére, valamint szabadságuk ki­adására vonatkozóan? Milyen juttatásokat, illetve bérpótlékot kell fizetni a dolgozók részére?

Kérdés: Korábban a Társadalombiztosítási Levelekben 3220. számon megjelent kérdésünkben is a folytonos munkarendben, féléves munkaidőkeretben (kollektív szerződés alapján 7 nap munka, 7 nap pihenő, napi 12 órában) dolgozók szabadságának, betegszabadságának kiadásáról kérdeztük Önöket. Általánosságban megválaszolásra került a kérdés, de részletesebben is szükségünk lenne a segítségükre!
Pl. egy munkavállaló június hónapban a következőképpen dolgozott: június 1-7. munka, június 8-14. pihenő, majd 15-16-án dolgozott, 17-től 19-ig szabadságra ment, 20-21-én dolgozott, azután 22-28-ig pihenős volt, majd a hónap utolsó két napján ismét dolgozott. Ilyenkor hány nap szabadság kerül számfejtésre? Ha a munkarend szerint munkával töltött héten vesz ki szabadságot, ami áthúzódik a pihenős hét napjaira is, akkor mi a szabályos eljárás?

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a szabadságot és a betegszabadságot egy háromhavi munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló esetében? A munkavállaló két hétig volt egybefüggően szabadságon. Hány munkanapra kell elszámolni a távolléti díjat ebben az esetben? A dolgozó a munkaidő-beosztás szerint kedden-szerdán, valamint szombaton és vasárnap 12 órában dolgozik, hétfőn, csütörtökön és pénteken pedig pihenőnapja van. Hány napot kell elszámolni, ha péntektől hétfőig szabadságot kér?

Kérdés: A beosztás szerinti munkanapokra vagy az 5/2 munkarend szerinti munkanapokra kell elszámolni a fizetett szabadságot és a betegszabadságot annál a foglalkoztatónál, aki háromhavi munkaidőkeretben több műszakos munkarendben foglalkoztatja munkavállalóit, napi 8 órás munkaidővel? A pihenőidő a munkaidőkeret átlagában 48 óra hetente, melyet kéthetente összevontan adnak ki. A munkaidő-beosztást egy hétre előre közlik.

Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadságos napok kiadásánál, illetve számfejtésénél a munkaidőkeretben napi 12 órás munkaidőben, órabérben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Helyes-e az az alkalmazás, hogy kiadásnál a munkarend szerinti munkanapokra írják ki, és számfejtik a szabadságra jutó távolléti díjat, azaz 1 órára jutó távolléti díj x 12 óra napi teljes munkaidő? A szabadságos napok nyilvántartásánál ez a dolgozónál 1 szabadságos napot jelent, vagy át kell számolni napi 8 órás munkarendnek megfelelően, tehát 12 órában foglalkoztatottnál 1 napi szabadságos távollét 1,5 nap szabadságnapot jelent, vagy ugyanúgy 1 szabadságnapot kell a nyilvántartásban is figyelembe venni? Hasonlóan kell eljárni a táppénz esetén is?

Kérdés: Hogyan kell a munkaszüneti nap áthelyezése miatt helyesen elszámolni a betegszabadságot, a fizetett ünnepet és a pihenőnapot? Egy heti 5 munkanapban, 40 órában foglalkoztatott alkalmazott 2005. március 2-ától megbetegedett. A táppénzes állomány folyamatosan, március 2-ától március 15-éig tartott, március 16-ra volt munkaképes. A bérszámfejtő március 2., 3., 4., 7., 8., 9., 10., 11., 15-ére, összesen 9 napra számolt el betegszabadságot. A 25/2004. FMM rendelet a 2005. évi munkaszüneti napok körüli munkarendben március 14-ét, hétfőt pihenőnapnak, március 19-ét, szombatot munkanapnak nyilvánította. Tekintettel arra, hogy március 14-ére nem számfejtettek részére betegszabadságot, március 19-ére, szombatra az évi rendes szabadságából kiírtak egy napot.