18 cikk rendezése:
11. cikk / 18 Túlóraszámla
Kérdés: Lehetőséget adnak a magyar jogszabályok arra, hogy egy német tulajdonban lévő társaság olyan rendszert vezessen be, amelynek keretében valamennyi dolgozó részére nyitna egy időszámlát, amelyben 40 óra túlórakeretet állapít meg, amelyen belül a munkavállaló fel-le mozoghat, csúsztathat, de mínuszba nem mehet át, a 40 óra feletti rész pedig kifizetésre kerül? A keretben felhalmozott maximum 40 óra túlóra csak abban az esetben kerül kifizetésre, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaviszonya.
12. cikk / 18 Részmunkaidős munkavállaló szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Helyesen jár el az éves szabadság megállapításakor a munkáltató, ha egy 1979-ben született heti 24 órás munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója részére csak 12 nap szabadságot számolt el, tekintettel arra, hogy a munkavállaló csak hétfőn, szerdán és pénteken dolgozik napi 8 órát, kedden és csütörtökön nem kell dolgoznia, tehát pihenőnapja van? Jogosan jár el a munkáltató, ha ugyanezen munkavállaló hétfőtől péntekig tartó keresőképtelensége esetén 5 munkanap betegszabadságot számol el?
13. cikk / 18 Betegszabadság egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállalók esetében
Kérdés: Hogyan kell elszámolni azoknak a munkavállalóknak a betegszabadságát, akik napi 12 órás munkaidőben dolgoznak 2 nap munka, 2 nap szabad munkarendben? A munkáltató órában tartja nyilván a szabadságokat. Betegszabadság esetén úgy kell számítani, mintha 5/2 munkarendben dolgoznának, és 15 munkanapra napi 8 órát, azaz 120 órát kell fizetni a számukra, vagy azokra a napokra, amikor dolgoznak, 12 órával kell számolni, és 15 napra 12 órát, vagyis 180 órát kell megfizetni?
14. cikk / 18 Munkaidő beosztása
Kérdés: Helyesen jár el a munkavállalók munkaidejének beosztása során az a számítástechnikai szaküzletet üzemeltető munkáltató, akinek két dolgozója 5 napon keresztül 7,5 órát, szombaton pedig 2,5 órát dolgozik?
15. cikk / 18 Bérpótlék
Kérdés: Jogosultak bérpótlékra, és ha igen, milyen mértékben azok a gondozói munkakörben álló munkavállalók, akik egy alapítványnál heti 40 órás munkaviszonyban dolgoznak, 12, 24, illetve 48 órás változó munkarendben? A munkáltatónál nincs munkaidőkeret, a munkarend nem szerepel a munkaszerződésben, de a törvényes havi munkaidőt sosem lépik túl, a beosztásokat előre egyeztetik és írásban rögzítik. Különbözőképpen kell elbírálni a hétköznapi, illetve a pihenő- és munkaszüneti napon történő munkavégzést?
16. cikk / 18 Részmunkaidős munkavállalók szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató a heti 30 órás, napi 10 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalói szabadságának elszámolásánál abban az esetben, ha a törvény alapján járó éves szabadságnapokat osztja 5-tel és megszorozza hárommal, tekintettel arra, hogy a működtetésében álló étterem nyitvatartási engedélye csak csütörtök, péntek és szombati napokra 18.00 órától reggel 4.00 óráig szól, és a munkavállalók a többi napon nem dolgoznak? Hogyan kell kiszámolni és kiadni ebben az esetben a betegszabadságot? Jár-e még egyéb juttatás a dolgozóknak a 15 százalékos éjszakai pótlékon túl abban az esetben, ha minden dolgozó azonos időpontban dolgozik?
17. cikk / 18 Részmunkaidős nyugdíjas portás munkaideje és nyilvántartása
Kérdés: Kifogásolható-e munkajogi szempontból egy rokkantnyugdíjas portás foglalkoztatása, aki egy hétvégén is nyitva tartó intézménynél heti 23 órát dolgozik, szombaton 8.00 órától 19.00 óráig és vasárnap 8.00 órától 20.00 óráig? A dolgozó eddig heti 3 napot, 26 órát dolgozott. Kiadható-e a munkavállalónak hétfőn és kedden szabadnap, illetve pihenőnap? Milyen díjazás illeti meg a dolgozót, ha ezeken a napokon mégis dolgoznia kell (helyettesít)? Hogyan adható ki számára a szabadság? Napi 5 órás munkavállalóként kell nyilvántartani?
18. cikk / 18 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
