9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 1959-ben született személy
Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba egy 1959-ben született személy, aki felsőfokú tanulmányait nappali tagozaton végezte, 2 gyermeke születésekor 5 évig otthon volt, és regisztrált munkanélküliként is nyilvántartották? Hogyan számítják az ellátás összegét?
2. cikk / 9 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Jogosult lehet visszamenőlegesen 6 hónapra a rokkantsági ellátásra az a munkavállaló, aki hónapok óta krónikus betegségben szenved, és 2015. január 15-én éri el az utolsó 5 éven belül előírt 1095 napi szolgálati időt az ellátás megállapításához? Az igénylés beadásának napján állhat még munkaviszonyban, részesülhet táppénzben vagy munkanélküli-ellátásban? Milyen rendszeres pénzellátás folyósítása akadályozhatja meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot? Milyen közterhekkel, illetve kedvezményekkel számoljon a vállalkozás, amennyiben tovább foglalkoztatja a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalót?
3. cikk / 9 Baleseti táppénzben részesülő munkavállaló nyugellátása
Kérdés: Hogyan befolyásolja a nyugdíjjogosultságot, illetve a nyugellátás összegét, ha egy várhatóan hosszabb ideig baleseti táppénzben részesülő munkavállaló, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, továbbra is keresőképtelen állományban marad, és kapja a baleseti táppénzt? Folyósítható egyidejűleg a nyugdíj és a baleseti táppénz?
4. cikk / 9 1956-ban született egészségkárosodott nő nyugellátása
Kérdés: Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy nyugellátást igényeljen az az 1956. augusztus 26-án született nő, aki 1970-től 1973-ig szakmunkásképző iskolába járt, 1 évig háztartásbeli, 1 évig pedig munkanélküli volt, és két gyermeket szült? Az igénylő egészségkárosodott, de jelenleg még aktívan dolgozik. Kifizetheti a munkáltatója a 40 éves szolgálati idő eléréséhez szükséges 2-3 éves időtartamot?
5. cikk / 9 Nők kedvezményes nyugdíjának igénybevétele
Kérdés: Igénybe kell venni a nők kedvezményes nyugdíját a jogosultság megnyílásának időpontjában, vagy ettől az időponttól bármikor kérhető a nyugellátás? Azonos-e a 40 éves szolgálati idő a 40 év jogosultsági idővel?
6. cikk / 9 1953-ban született nő nyugellátása
Kérdés: Érdemes-e előrehozott öregségi nyugdíjba mennie 2011. december 31-ig egy kft. 1953-ban született női alkalmazottjának, vagy jobban jár anyagilag, ha kivárja az öregségi nyugdíjra jogosító 62. életévét? Ki tud előre nyugdíjat számolni a különböző feltételek alapján, hogy a munkáltató segíteni tudjon az alkalmazottainak a döntésükben?
7. cikk / 9 Átmeneti járadék
Kérdés: Igényelhet-e átmeneti járadékot az a 2005 júliusában 57. életévét betöltő férfi, akinek táppénzjogosultsága 2005. július hóban lejár, és az OOSZI 50 százalékos munkaképesség-csökkentést állapított meg nála? Hogyan kell igényelni az ellátást, illetve mennyi az összege? Igényelheti-e majd az előrehozott öregségi nyugdíjat a 60. életéve betöltésekor (már jelenleg is rendelkezik 42 év szolgálati idővel)? Amennyiben a bíróságon megtámadja az 50 százalékos munkaképesség-csökkenésről szóló határozatot, a döntés megszületéséig jogosult-e az átmeneti járadékra, illetve ha a bíróságon munkaképesség-csökkenését magasabb mértékben állapítják meg, a későbbiekben a járadék és a nyugdíj közötti különbségre?
8. cikk / 9 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
9. cikk / 9 Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazása
Kérdés: 1948 júniusában született nő munkaviszonya – a munkáltatónál véghezvitt racionalizálás miatt – 2002. decemberben megszűnt. Az elbocsátás napján a munkavállaló szolgálati ideje igazoltan 38 év, 141 nap volt. Az azóta eltelt időben a nő beteg lett, munkaképesség-csökkenésének mértékét 50 százalékban állapították meg. 2003. szeptember 10-ig lehetett munkanélküli-segélyen. Milyen kedvezmény illeti meg a munkáltatót a megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazása esetén? Ha nem tud elhelyezkedni a munkanélküli-ellátás ideje alatt, mikor mehet nyugdíjba, illetőleg milyen lehetősége van jövedelemszerzésre?
