Nők nyugdíjazása

Kérdés: Hány évesen mehet nyugdíjba az a nő, aki nem rendelkezik 40 év szolgálati idővel, és jelenleg nem dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nők nem szereznek kellő jogosultsági időt, a nyugdíjba vonulásra – a férfiakhoz hasonló módon – a nyugdíjkorhatár betöltésekor van lehetőségük.A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Őstermelői időszak beszámítása a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időbe

Kérdés: Van valamilyen lehetősége a nyugdíjba vonulásra annak a nőnek, aki jelenleg 62 éves, és 2023-ban meglesz a 40 év szolgálati ideje, de az adategyeztetési eljárás szerint a nők nyugdíjához csak 35 év jogosultsági ideje van, mert azt az időt, ami alatt őstermelőként dolgozott, és megállapodás alapján fizette a járulékokat, nem veszik figyelembe? Mi az oka annak, hogy nem ismerik el azt az időszakot, amely alatt a járulékok rendben megfizetésre kerültek?
Részlet a válaszából: […] A nők kedvezményes nyugdíja attól kedvezményes, hogy a nyugdíjba vonulással nem kell megvárni a nyugdíjkorhatár elérését, hanem 40 év jogosultsági idő megléte esetén bármikor kérhető a nyugdíjazás. Jogosultsági időként azonban nem minden – egyébként a korhatár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

1959-ben született személy

Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba egy 1959-ben született személy, aki felsőfokú tanulmányait nappali tagozaton végezte, 2 gyermeke születésekor 5 évig otthon volt, és regisztrált munkanélküliként is nyilvántartották? Hogyan számítják az ellátás összegét?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. alapján az 1959-ben született személyek öregségi nyugdíjkorhatára a betöltött 65. életév. Az öregségi nyugdíj megállapítása szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a gyermekgondozási díjnak, illetve segélynek, a gyermekgondozást segítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Családtámogatási ellátások külföldi kiküldetés esetén

Kérdés: Helyesen tájékoztatta a munkáltató a munkavállalót, mely szerint nem jár családi adókedvezmény, családi pótlék, anyasági támogatás, GYES, illetve babakötvény a külföldön született gyermek után annak a házaspárnak, amely többéves kiküldetését tölti egy Európai Unión kívüli országban? A kiküldetés ideje alatt továbbra is Magyarországon kapják a jövedelmüket, itt adóznak, fizetik a járulékokat, és az állandó lakcímük is itt van. A gyermeket honosították Magyarországon, rendelkezik magyar anyakönyvi kivonattal, lakcímkártyával, taj-számmal és adóazonosítóval is. Az édesanya igénybe vette a TGYÁS-t, és jelenleg GYED-en van.
Részlet a válaszából: […] A gyermek születésekor járó ellátásokra és kedvezményekre való jogosultság megállapításakor több törvényt is alaposan át kell böngésznünk, és végig kell gondolni azt is, hogy hogyan módosíthatja a jogosultságot a külföldi tartózkodás.Az Szja-tv. 29/A. §-a szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Nyugdíj-biztosítási adatok megtekintése

Kérdés: Milyen módon tudhatja meg a nyilvántartott nyugdíjadatait egy magánszemély? Mi a teendő abban az esetben, ha az ott szereplő adatokról már most látható, hogy a volt munkáltató tévesen adta meg azokat?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjbiztosítás közhiteles hatósági nyilvántartásában szereplő adatait (kizárólag a saját adatait) bárki megtekintheti bármelyik nyugdíj-biztosítási igazgatóságnál.Fontos, hogy vannak olyan "nyugdíjtudatos" személyek, akik már a nyugdíjazást megelőzően foglalkoznak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő

Kérdés: Beleszámít a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időbe a munkanélküliség időszaka, illetve az az időszak, amely alatt az igénylő ápolási díjban részesült hadirokkant édesanyja után, akivel egy háztartásban élt?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt a kérdés megválaszolására rátérnénk, tekintsük át, hogy a nők kedvezményes teljes összegű öregségi nyugdíjára milyen feltételek mellett lehet jogosultságot szerezni.Az öregségi nyugdíjra életkorától függetlenül az a nő jogosult, aki legalább negyven év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Igénybe veheti valamilyen módon a nők kedvezményes nyugdíját egy 1955. január 21-én született nő, akinek a jogosultsági ideje 2012. de­cember 31-én csak 36 év 290 nap, és már nem szeretne munkaviszonyba állni?
Részlet a válaszából: […] A nők kedvezményes nyugdíjazási lehetőségével életkorától függetlenül az a nő élhet, aki negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

1956-ban született egészségkárosodott nő nyugellátása

Kérdés: Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy nyugellátást igényeljen az az 1956. augusztus 26-án született nő, aki 1970-től 1973-ig szakmunkásképző iskolába járt, 1 évig háztartásbeli, 1 évig pedig munkanélküli volt, és két gyermeket szült? Az igénylő egészségkárosodott, de jelenleg még aktívan dolgozik. Kifizetheti a munkáltatója a 40 éves szolgálati idő eléréséhez szükséges 2-3 éves időtartamot?
Részlet a válaszából: […]  Az 1956-ban született személy öregségi nyugdíjkorhatára a64. életév betöltését követő 183. nap. Az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőzőensajnos nem lehet már – saját jogú – nyugellátást igénybe venni, hiszen anyugdíjrendszer átalakításával 2012. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Rehabilitációs járadék

Kérdés: A rehabilitációs járadék összege magasabb, mint a rokkantsági nyugdíj összege? Mitől függ a rehabilitációs járadék összege, illetve magasabb-e ez az összeg, mint a rokkantsági nyugdíj? Milyen feltételekkel vehető igénybe az ellátás?
Részlet a válaszából: […] Az Rj-tv. 4. § (1) bekezdése alapján a rehabilitációsjáradék összege – a magán-nyugdíjpénztári tagságtól függetlenül – megegyezik a(III. rokkantsági csoport szerinti) rokkantsági nyugdíj összegének 120százalékával. Az Rj-tv. 5. § (1) bekezdése értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
Részlet a válaszából: […] Figyelembe véve a Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaságközött a szociális biztonságról szóló egyezmény (2006. évi LXXIX. törvény)szabályait, a koreai állampolgárságú személy a magyar társadalombiztosításhatálya alá tartozik, ennek következtében a belföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.
1
2