17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Munka nélküli személy nyugdíjazása
Kérdés: Ki kezdeményezheti, illetve hol kell kezdeményezni a munka nélküli személy korlátozott összegű előrehozott öregségi nyugdíjának igénylését abban az esetben, ha a korábbi foglalkoztatója megszűnt?
2. cikk / 17 1956-ban született egészségkárosodott nő nyugellátása
Kérdés: Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy nyugellátást igényeljen az az 1956. augusztus 26-án született nő, aki 1970-től 1973-ig szakmunkásképző iskolába járt, 1 évig háztartásbeli, 1 évig pedig munkanélküli volt, és két gyermeket szült? Az igénylő egészségkárosodott, de jelenleg még aktívan dolgozik. Kifizetheti a munkáltatója a 40 éves szolgálati idő eléréséhez szükséges 2-3 éves időtartamot?
3. cikk / 17 Közmunkaprogram keretében dolgozó munkavállaló szolgálati ideje
Kérdés: Létesíthet-e egy 2 órás munkaviszonyt az az 56 éves dolgozó, aki jelenleg 39 év szolgálati idővel rendelkezik, és 2011. április 18-tól 2011. december 31-ig a közmunkaprogram keretein belül napi hatórás munkaviszonyban egy könyvtárban dolgozik havi 58 500 forintos munkabérért? Ha erre nincs lehetőség, fizethet-e járulékokat annak érdekében, hogy a közmunka keretében végzett munkája szolgálati időnek minősüljön? A munkavállaló munkaviszonya 2011. január 31-én szűnt meg, passzív táppénzen volt március 2-ig, és ezen a napon munkanélküliként regisztrált. Három gyermeke született, jelenleg 16 éves lányát egyedül neveli.
4. cikk / 17 Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj
Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
5. cikk / 17 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
6. cikk / 17 Társadalombiztosítási ellátásra jogosultság megszerzése
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a társadalombiztosítási ellátás megszerzésére annak a magánszemélynek, akinek a 2007. január 7-én megszűnt munkanélküli-ellátása óta semmilyen bevételi forrása nincs, és egy betéti társaság kültagja, de semmilyen jogviszonyban nincs a társasággal?
7. cikk / 17 Beltag szociális járadéka
Kérdés: Mikortól, hol és milyen nyomtatványokon igényelheti a szociális járadékot egy betéti társaság beltagja, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette, 1997. január 1-jétől a mindenkori minimálbérnek megfelelő összegű tagi jövedelmet vett ki, amely után minden esetben megfizették a járulékokat, és 2006. április 1-jétől máshol heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Milyen összegű lesz az ellátás?
8. cikk / 17 4 százalékos mértékű közterhek
Kérdés: Mi a különbség a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 4 százalékos eho között?
9. cikk / 17 Ápolási díj figyelembevétele a nyugdíj megállapításakor
Kérdés: Az előrehozott öregségi nyugdíj összegének megállapításánál az ápolási díjat (20 100 forint), vagy a jelenleg érvényes minimálbért veszik figyelembe annak az 1949-ben született nőnek az esetében, aki 2003 októberétől édesanyja ápolása miatt ápolási díjban részesül, egyéb jövedelme nincs és az idén nyugdíjba kíván menni?
10. cikk / 17 Munkanélküli foglalkoztatása
Kérdés: Az Eho-tv. 7. § h) pontja alapján a tartósan munkanélküli foglalkoztatása esetén a foglalkoztató mentesül a tételes eho megfizetése alól. A mentességet illetően a munkaügyi központtal kötött munkakipróbálás támogatásának tartamára, vagy annak lejárta után is, esetleg nyugdíjazása időpontjáig minősül a dolgozó tartósan munkanélkülinek? Ha ez a dolgozó munkahelyet változtat, az új munkáltató részesül-e a mentességben?
