15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén
Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
2. cikk / 15 Változó munkarendben dolgozó munkavállalók bejelentése
Kérdés: Milyen módon foglalkoztathatók az 55 év feletti műszerészek egy ipari tevékenységet folytató cégnél, amelyik karbantartási-műszaki munkák elvégzésére kötött szerződést egy partnerével, amely alapján a munkavállalók szükség szerint dolgoznak? A munka jellegéből adódóan egy éven belül van olyan hónap, hogy egyáltalán nem történik munkavégzés, de előfordul, hogy havi 60-80 órát is dolgoznak a munkavállalók. A napi munkaidő soha nem haladja meg a 8 órát. Hogyan lehet bejelenteni ezeket a dolgozókat a 1308 jelű nyomtatványon? Érvényesíthető az 55 év felettiek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben? Ha igen, hogyan kell azt elszámolni?
3. cikk / 15 Részmunkaidős munkavállalók jelenléti íve, pótlékai
Kérdés: Foglalkoztathatók kötetlen munkaidőben egy taxitársaságnál a 4 órás részmunkaidős gépjárművezetők? Van ebben az esetben jelenlétiív-vezetési kötelezettsége a munkáltatónak? Hogyan történik a pótlékok számfejtése ebben az esetben?
4. cikk / 15 Bérpótlék
Kérdés: Jogosultak bérpótlékra, és ha igen, milyen mértékben azok a gondozói munkakörben álló munkavállalók, akik egy alapítványnál heti 40 órás munkaviszonyban dolgoznak, 12, 24, illetve 48 órás változó munkarendben? A munkáltatónál nincs munkaidőkeret, a munkarend nem szerepel a munkaszerződésben, de a törvényes havi munkaidőt sosem lépik túl, a beosztásokat előre egyeztetik és írásban rögzítik. Különbözőképpen kell elbírálni a hétköznapi, illetve a pihenő- és munkaszüneti napon történő munkavégzést?
5. cikk / 15 Jegypénztárosok munkarendje
Kérdés: Hogyan osztható be helyesen a 2 fő jegypénztáros munkakörben dolgozó munkavállaló munkarendje egy kiállítást üzemeltető költségvetési intézménynél, amely szombat, vasárnap és ünnepnapokon is nyitva tart? Jelenleg a munkavállalók heti váltásban dolgoznak, így a szabadság kiadására nincs lehetőség. A munkavállalók munkaideje nem éri el a havi 174 órát, és a munkabérük állandó.
6. cikk / 15 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mennyi időre küldheti el egy cég az alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra a megromlott gazdasági helyzetére hivatkozva, és kell-e ehhez a dolgozó beleegyezése?
7. cikk / 15 Munkaidőkeretben foglalkoztatott portások munkaideje
Kérdés: Kell-e a napjukat fizetni azoknak a munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres dolgozóknak, akik egy megszakítás nélkül működő portaszolgálatnál a fizetett ünnepnapon nem voltak beosztva szolgálatba? Mi a teendő, ha a fizetett ünnepet nem kell figyelembe venni, és így a dolgozó óraszáma az időkeretet sem éri el?
8. cikk / 15 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló rendkívüli munkája
Kérdés: 12 vagy 20 óra túlórát kell-e elszámolni annak a havi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint foglalkoztatott havibéres munkavállalónak az esetében, aki 2008. augusztus hónapban 180 órát dolgozott? A kötelező munkaidő 160 óra + 8 óra ünnep. A munkavállaló a 168 órára megkapja a havibérét, az ünnepnapon végzett munkáért pedig az arra járó bért.
9. cikk / 15 Kölcsönzött munkavállaló munkabére
Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén hogyan lehet megoldani, hogy a munkaidőkeretben órabéres szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló részére csak a ledolgozott munkaidőt számfejtsék és fizessék ki? Pl. ha egy hónapban csak 3 napot dolgozott napi 4 órában, akkor ne kelljen állásidőt fizetni a többi 17 le nem dolgozott napra. A határozott időre szóló munkaszerződés azért nem jó, mert ha hétvégén hirtelen mégis tud munkát adni a cég, akkor nincs idő bejelenteni a munkavállalót, ezért a munkaszerződés munkaidőkeretben havi maximum 84 óra munkavégzésre szól.
10. cikk / 15 Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók pótlékai
Kérdés: Kell-e fizetni a szombati és a vasárnapi munkavégzésért 50, illetve 100 százalékos pótlékot egy bevásárlóközpontban hétvégén is nyitva tartó üzlet munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalói részére? A dolgozók napi munkaideje meghaladja a 8 órát, ezért 14 órától műszakpótlékot kapnak. Helyes-e ez az eljárás?
