5 talált cikk a heti pihenőnap , foglalkoztatás , díj , műszakpótlék , órabér , munkakör kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell bejelenteni a heti munkaidőt a 'T1041-es nyomtatványon azoknak a portásoknak az esetében, akiknek a foglalkoztatása 24/48 munkarendben történik a következők szerint? A napi teljes munkaidő 24 óra, erről van írásos megállapodás is. A munkáltató 4 hetes munkaidőkeretet alkalmaz 240 órára, egyik héten 72 óra (3×24 óra), másik héten 48 óra (2×24 óra) a munkaidő. A bruttó havi munkabér 250 000 forint. A szabadságot munkanapban tartják nyilván. Műszakpótlék nincs, mert mindig ugyanakkor kezdenek. Havi bruttó munkabérként elegendő lenne a mindenkor érvényes havi minimálbér? 5 munkanapnak kell tekinteni a dolgozó 1 hetes szabadságát? Hány nap szabadságot kell elszámolni, ha a munkavállaló olyan napon, amikor dolgoznia kellene, szabadságon van? Hány nappal kell osztani a havi munkabért a szabadságra eső távolléti díj számításakor? Mennyi az osztószám a 15 százalékos éjszakai pótlék számítása során?

Kérdés: Be kell-e számítani a távolléti díj kiszámításánál egy kereskedelemmel foglalkozó cégnél a dolgozók részére fizetett jutalék összegét abban az esetben, ha ez a juttatás nem szerepel a munkaszerződésben, és csak alkalmanként, az eladott áruk mennyiségétől függően kapják?

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cukrászdát üzemeltető munkáltató, ha a munkaidőkeretben napi 8 órát dolgozó munkavállalói részére, akiknek a szabadnapja minden héten hétfőre, és minden második héten vasárnapra esik, vasárnapi munkavégzésük esetén az alapbéren felül 100 százalék mértékű pótlékot is fizet? Jogosultak-e az átlagkeresetükre azok a munkavállalók, akiknek a szabadnapja esik az ünnepnapra?

Kérdés: Milyen juttatásokat, illetve pótlékokat kell kapnia annak az alkalmazottnak, aki munkaidőkeretben dolgozik, nem folyamatos munkarendben, három műszakban, fizetett ünnep napján nem dolgozhat, de műszakját előző este 22.00-kor kezdte és ünnepnap 6.00-kor fejezte be? Jelen esetben az alkalmazott 2006. március 14-én 22.00-kor kezdte műszakját és 2006. március 15-én 6.00-kor fejezte be. Mi a teendő, ha szintén fent nevezett alkalmazott 2006. március hónapban a fizetett ünnep nélkül 22 munkanapot dolgozott, és a fizetett ünnepen pihenőnapját töltötte? A pihenőnapra nem jár bér, de a fizetett ünnepre igen, tehát aki nem pihenőnapon volt 2006. március 15-én, hanem fizetett ünnepen, több bért kap, mint az, aki dolgozott. Milyen módon lehet rendezni az eltéréseket?

Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?