Szakképzési munkaszerződés

Kérdés:

Szakképzési munkaszerződésnek tekinthető a korábbi munkaszerződés módosítása, ha ennek alapján a szakképzésbe bevont munkavállalók négy órában az eredeti munkaköri feladataikat végzik, négy órában pedig a szakképzésben vesznek részt? Milyen feltételeknek kell megfelelnie a szerződésnek, illetve milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia ebben az esetben? A bér mely elemeire vonatkozik szociálishozzájárulásiadó-mentesség, ha a két elkülönített feladathoz két külön-külön meghatározott bér tartozik (pl. képzési időszakra 160 ezer forint, eredeti feladatok ellátására 280 ezer forint), illetve pótlék, prémium és jutalom kifizetésére is sor kerül?

Részlet a válaszából: […] ...Szak-tv., illetve a Szak-tv. R. szerinti szakképzési munkaszerződésnek megfelelő tartalommal úgy kell módosítani, hogy abban – az eredeti munkaköri feladatok ellátása mellett vagy helyett – szerepeltetni kell a szakképzési munkaszerződés tartalmi elemeit. Ezen túlmenően, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Diák szünidei foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy cégnél egy 15. életévét betöltött diák, akinek havonta a 15 napot nem haladja meg a foglalkoztatása? Milyen összegű munkabért kell fizetni a részére, ha munkaviszonyban, illetve, ha alkalmi munkavállalóként történik a foglalkoztatása? Szükséges a szülői engedély abban az esetben is, ha az egyik szülő szintén a munkáltatónál dolgozik, és mindkét szülő a gyermekkel él?
Részlet a válaszából: […] ...keretében is foglalkoztatható. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén legalább a minimálbér 85 százaléka, szakképzettséget igénylő munkakörnél legalább a garantált bérminimum 87 százaléka fizetendő alapbérként, illetve teljesítménybérként. Ebben az esetben ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Kilépő munkavállaló járulékminimuma

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a munkaviszonyban állóknál a havi 48 300 forintos minimumjárulék alsó határt abban az esetben, amikor a munkavállaló részére a felmentési időre előre kifizetik a munkabérét? Például ha a munkaviszony 2020. december 31-én szűnik meg, de a munkáltató 2020. október 5-én kifizette a november és december havi felmentési időre járó juttatást.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségek, függetlenül attól, hogy a munkaviszony milyen jogcímen szűnt meg, vagy került megszüntetésre.A munkavállaló köteles a munkakörét az előírt rendben átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...álló dolgozók minimálisjárulék--fizetési kötelezettségének a megállapítása során – függetlenül attól, hogy az adott munkakör milyen végzettséget igényel – minden esetben a minimálbért, egészen pontosan a minimálbér 30 százalékát kell alapul venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] ...fizetendő órabér 2020-ban legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, azaz 787 forint/óra, szakképzettséget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum 87 százaléka, azaz 1054 forint/óra. A javadalmazásnak – a filmipari statiszták kivételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...kedvezőbb megoldást nyújtana, ha a tagokkal létesített munkaviszonyon belül – a munkaidőt szükség szerint növelve – a felek többes munkakört határoznának meg. Ezt a típusú feladatellátást kapcsolt munkakörnek nevezzük. Sem a korábbi, sem a jelenleg hatályos Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Szakmunkástanulóknak járó juttatások

Kérdés: Milyen juttatások illetik meg a szakmunkástanulókat, és milyen közterheket kell megfizetni ezek után?
Részlet a válaszából: […] ...illetik meg. A tanuló részére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló által választott szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is adhatók. A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulót a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Hallgatói munkadíj

Kérdés:

Milyen járulék-, illetve adókötelezettség terheli a munkáltatót és a hallgatót a havi 65 000 forint összegű hallgatói munkadíj után? Vonatkozik rá a 25 év alattiak kedvezménye?

Részlet a válaszából: […] ...elvégezni, amelyért a munkáltatónak munkabért kell fizetni. A hallgatói munkaszerződésnek tartalmaznia kell többek között a hallgató munkakörét, a szakmai gyakorlat helyét (munkahely), időtartamát (kezdő és befejező időpontját), a hallgató napi munkaidejét, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítottat terhelő járulékok, mind a szociális hozzájárulási adó esetében a munkaszerződés alapján fizetett (juttatott), az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző év havi átlagos alapbérét, ennek hiányában a tárgy­havi személyi alapbért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.