Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...álló dolgozók minimálisjárulék--fizetési kötelezettségének a megállapítása során – függetlenül attól, hogy az adott munkakör milyen végzettséget igényel – minden esetben a minimálbért, egészen pontosan a minimálbér 30 százalékát kell alapul venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...a juttatásait az időközben bekövetkezett változásokhoz kell igazítani. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az érintett munkavállalóval azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók bérszintjét kell elérni, illetve ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Munkaviszony megszüntetése táppénz lejárta után

Kérdés: Köteles a munkáltató végkielégítést fizetni annak a munkavállalójának, akinek lejárt az egy­éves táppénzes időtartama, és időközben beadta a rokkantsági ellátás iránti kérelmét? Ki kell adni a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot attól az időponttól, amikor az orvos keresőképes állományba vette az egyéves táppénzes időtartam lejárta miatt? Van egyéb kötelezettsége a munkáltatónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...képességeivel összefüggő okok közé tartozik, de nem köteles a munkáltató felmondással élni, ha az időszakos vagy soron kívüli munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a munkavállaló munkakörének ellátására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] ...alapszabadságon felül – meghatározottkivételekkel –, egyszerre többféle jogcímen is megilleti. A fizetési fokozathozkapcsolódó és a munkakör alapján járó pótszabadság közül a magasabbpótszabadság jár. A munkakör és a beosztás alapján járó pótszabadságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Közalkalmazott előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Hogyan mehet előrehozott öregségi nyugdíjba 2008 májusában egy 1951-ben született, határozatlan időre kinevezett közalkalmazott felső vezető nő? Jogosult lesz-e a 8 hónap felmentési időre és jubileumi jutalomra abban az esetben, ha ő kezdeményezi a nyugállományba vonulást? Jár-e részére felmentési idő és végkielégítés, ha felmentik munkaköréből? Milyen juttatások illetik meg akkor, ha a munkahely átszervezéssel, jogutóddal szűnik meg, és a vezető nem fogadja el a felajánlott lehetőségeket? Megszüntetheti-e a munkáltató felmentési idő és végkielégítés nélkül a munkaviszonyt akkor, ha a dolgozó előrehozott nyugdíj megállapítását kéri, és a folyósítást szünetelteti?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 2008. január 1-jétől hatályos 9. §-ában foglaltrendelkezések értelmében a 62. életév betöltését megelőzően előrehozottöregségi nyugdíjra jogosult az a nő, aki az 57. életévét betöltötte, illetve aza férfi, aki a 60. életévét betöltötte, feltéve, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.