7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Részmunkaidős foglalkoztatás – heti munkaidő
Kérdés: Hogyan állapítható meg pontosan a napi 4 órás részmunkaidős munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló által ledolgozandó tényleges munkaidő abban az esetben, ha a munkavégzésre egy olyan vendéglátóegységben kerül sor, amely a hét minden napján nyitva tart? A munkavállaló úgy véli, hogy abban az esetben, ha hétfőtől péntekig mindennap dolgozott, akkor hétvégén már nem osztható be munkára csak pluszjárandóság ellenében, a munkáltatónak viszont szüksége van a munkavégzésre.
2. cikk / 7 Bérpótlékok mértéke
Kérdés: 2012. július 1-jétől hogyan alakul a bérpótlékok százalékos mértéke havi munkaidőkeret alkalmazásánál a megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók esetében?
3. cikk / 7 Munkavégzés pihenőnapon
Kérdés: Megilleti-e a rendkívüli munkavégzésért járó díjazás azt az osztályvezető főorvost, aki a heti pihenőnapján – szombaton vagy vasárnap – eseti jelleggel, három órában ellátja az osztályon fekvő betegeket, ezzel segítséget nyújtva az ügyeletes orvosnak? Ezt a tevékenységet más esetben a beosztott orvosok látják el, szintén az ügyeletet adó orvossal párhuzamosan, az osztályvezető főorvos így beosztott orvosi tevékenységet végez.
4. cikk / 7 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók pihenőideje
Kérdés: Helyesen jár-e el az a cukrászdát üzemeltető munkáltató, ha a munkaidőkeretben napi 8 órát dolgozó munkavállalói részére, akiknek a szabadnapja minden héten hétfőre, és minden második héten vasárnapra esik, vasárnapi munkavégzésük esetén az alapbéren felül 100 százalék mértékű pótlékot is fizet? Jogosultak-e az átlagkeresetükre azok a munkavállalók, akiknek a szabadnapja esik az ünnepnapra?
5. cikk / 7 Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja
Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
6. cikk / 7 Gépjárművezető külföldi kiküldetése
Kérdés: Egy gépjárművezető külföldre fuvarozza kollégáit. A kiküldetés időtartama egy hét, szerdától szerdáig. Külföldön a gépjárművezetőt igény szerint veszik igénybe, esetenként nincs feladata, esetenként pedig a különböző rendezvények helyszínére fuvarozza a kollégákat. Valamennyi kiküldött napidíjat kap, tehát a sofőr is. A bérszámfejtés során kell-e a gépjárművezető részére túlórát, készenléti díjat stb. elszámolni?
7. cikk / 7 Tehergépjármű-vezetők munkaideje, bérezése
Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaidejüket, és havonta mennyit dolgozhatnak azok a tehergépkocsi-vezetők, akik egy cég saját teherautójával külföldre szállítanak árut? Hosszabb utakra két sofőr megy. Milyen bérezési formát lehet alkalmazni ebben az esetben?
