Távolléti díj

Kérdés: Mely esetekben jár távolléti díj a munkavállalónak, és hogyan kell kiszámolni? Hány százalékot kell fizetni az esetekben?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj intézménye azt a célt szolgálja, hogy amunkavégzésért járó díjazással lehetőleg azonos mértékű bér (távolléti díj)illesse meg a munkavállalót az Mt.-ben meghatározott esetekben akkor is, hamunkát nem végez.Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Szerződés szerinti jövedelem teljesítménybérben dolgozó kismama esetében

Kérdés: Miből tevődik össze a szerződés szerinti jövedelem annál a kismamánál, aki 2 műszakban, teljesítménybérben dolgozott, és 3 gyermeket szült az alábbiak szerint: Az 1. gyerek után 1999. szeptember 8-ától 2000. január 17-éig TGYÁS-t, 2000. január 18-ától 2001. július 8-áig GYED-et kapott az édesanya, ebben az esetben az alap egyértelmű volt. A 2. gyerek 2001. július 9-én született, és 2001. július 9-étől 2001. december 23-áig TGYÁS, 2001. december 24-étől 2003. július 9-ig GYED, 2003. július 10-étől 2003. szeptember 11-éig GYES ellátást kapott az anya. A 3. gyerek 2003. szeptember 12-én született, ezért 2003. szeptember 12-étől 2004. február 26-áig TGYÁS-on, 2004. február 27-étől 2005. szeptember 12-éig GYED-en, 2005. szeptember 13-ától jelenleg is GYES-en van az anya. A cégnél az a gyakorlat, hogy a minimálbér emelésekor munkaszerződést módosítanak. Az eredeti munkaszerződés tartalmazza a műszakpótlékot, ami jelen esetben 7,5 százalék, és a teljesítményszorzót. Az ellenőrzés során nem fogadták el csak a minimálbérből számolt órabért, azonban ha ez a kismama visszajön dolgozni, és a szabadságát kiveszi, a cég nem minimálbérrel fizeti ki.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 84. §-ában foglalt rendelkezések értelmében amunkavállaló személyi alapbérét többek között a gyermek ápolása, gondozásacéljából kapott fizetés nélkül szabadság [Mt. 138. § (5) bekezdés a) pont]megszűnését követően a munkáltatónál az azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Munkaidőkeretben foglalkozatott dolgozók juttatásai

Kérdés: Portás-biztonsági őröket foglalkoztat egy cég havi munkaidőkeretben, napi 8 óra figyelembevételével (pl. 22 munkanap x 8 óra = 176 óra munkaidőkeret). A műszakbeosztás 12 és 24 órás műszakokban történik. Ha egy dolgozó a fizetett ünnepnapon a beosztása szerint nem dolgozik, kell-e ünnepet számfejteni, illetve ha a fizetett ünnepen dolgozik, jár-e erre az időre külön műszakpótlék? Ha a beosztása szerint a ledolgozott munkaideje nem éri el a megállapított havi munkaidőkeret mértékét, az így kiesett időre kell-e pl. állásidőt elszámolni, illetve, ha többet dolgozik a megállapított munkaidőkeretnél, kell-e túlórát elszámolni? A fizetett szabadságokat hogyan kell részükre kiadni? (Mely napokra és milyen óraszámmal?) A betegszabadságot milyen napokra és milyen óraszámmal kell számfejteni (8 órával kell számolni, vagy a beosztása szerinti 12, ill. 24 órával)? Táppénz esetén minden naptári napra kaphat táppénzt?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozóelőírásokat az Mt. 125. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében munkaszüneti napon – a 127. § (1)bekezdésének második mondatában meghatározott kivétellel – a munkavállaló csaka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.