Többletmunkaidő elszámolása

Kérdés: Alkalmazhatja-e egy egészségügyi alapellátást biztosító betéti társaság a Tny-tv. 43/A. §-ában foglalt adatszolgáltatást az önként vállalt többletmunkaidőről abban az esetben, ha a munkavállalói 1 hétvégi 24 órás és 1 vagy 2 hétközi 16 órás ügyeletet látnak el a napi teendőkön felül, amelyért munkabért kapnak? Hogyan lehet ezt dokumentálni, illetve hogyan működik az adatszolgáltatás ebben az esetben? Hogyan kell figyelembe venni azt, hogy az ügyelet miatt a dolgozók szabadnapot kapnak?
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi ügyelet elrendelésére háromféle lehetőségevan a munkáltatónak. Egyik lehetőség, amikor a munkáltató a munkavállaló rendesmunkaideje terhére rendeli el az egészségügyi ügyeletet. A rendes munkaidőterhére elrendelt ügyeletről a feleknek írásban meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Munkavégzés pihenőnapon

Kérdés: Megilleti-e a rendkívüli munkavégzésért járó díjazás azt az osztályvezető főorvost, aki a heti pihenőnapján – szombaton vagy vasárnap – eseti jelleggel, három órában ellátja az osztályon fekvő betegeket, ezzel segítséget nyújtva az ügyeletes orvosnak? Ezt a tevékenységet más esetben a beosztott orvosok látják el, szintén az ügyeletet adó orvossal párhuzamosan, az osztályvezető főorvos így beosztott orvosi tevékenységet végez.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. § (3) bekezdése értelmében az Mt. 119. § (3)bekezdésben foglalt heti munkaidő legmagasabb mértékére megállapított felsőhatár alkalmazásakor munkaidőnek tekintendő az ügyelet tartama.Az Mt. 117/A. § (2) bekezdése értelmében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Munkavállalók átadása

Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályokat, előírásokataz Mt. XI. fejezete alatt elhelyezett 193/B-193/P §-okban foglalt rendelkezésekhatározzák meg.E rendelkezések értelmében a munkaerő-kölcsönzés olyansajátos jogviszony, amelynek keretében a kölcsönbeadó és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása

Kérdés: A betegszabadság idejére fizetett távolléti díjat bérköltségként (54) vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként (55) kell könyvelni? Beletartozik-e a szakképzési hozzájárulás alapjába a betegszabadság díjazása?
Részlet a válaszából: […] Az idézett 2002/52. Adózási kérdés foglalkozik ezzel atémával: "2002/52. Adózási kérdésbérköltség fogalma a szakképzési hozzájárulás alapjánakmeghatározásához[2001. évi LI. törvény 3. § (1) bekezdés; 2000. évi C.törvény 79. § (2) bekezdés]A szakképzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Szakképzési hozzájárulás alapja

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a betegszabadságot a szakképzési hozzájárulás alapjának a meghatározásánál? Köteles-e szakképzési hozzájárulást fizetni a személyesen közreműködő tagjainak járó díjazás után egy egyszeres könyvvitelt vezető kkt.?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulás alapja az Szhj-tv. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében: a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél az éves egyszerűsített beszámolóban kimutatott bérköltség, külföldi vállalkozó esetén az általa elszámolt bérköltség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.