Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén

Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. meghatározása szerint mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Szabadság megállapítása munkaidőkeret esetén

Kérdés: Mennyi szabadság illeti meg egy közhasznú nonprofit kft. munkavállalóját, aki havi 240 órás munkaidőkeretben dolgozik 10 munkanapot úgy, hogy 24 órát dolgozik, 48 óra szabad? A napi 24 órás munkaidőben bejelentett munkavállalót is 30 nap szabadság illeti meg, amit órában kell nyilvántartani, tehát 30 x 24 óra?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló napi munkaideje és a beosztás szerinti napi munkaideje nem összetévesztendő. Az Mt. mindkettőt definiálja. Napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározotta) teljes napi munkaidő vagyb) részmunkaidő.Beosztás szerinti napi munkaidő: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogállása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a kft.-t az után az izraeli állampolgárságú cégvezető után, akinek a havi munkabére 35 000 forint, és a feladatait olyan részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a szerződés helyes szövege ebben az esetben? Kell taj-számot igényelni a cégvezető részére?
Részlet a válaszából: […] Az izraeli cégvezető állampolgárságára tekintet nélkül, mint munkaviszonyban álló személy, biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja]. Erre tekintettel a részére kifizetett munkabér járulékalapot képező jövedelemnek minősül, ami után a biztosítottat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Bedolgozók bejelentése

Kérdés: Hogyan kell bejelenteni a bedolgozók biztosítási jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre pontos választ a 2013/57. Adózási kérdés "tájékoztató a bedolgozói munkaviszonyban állók munka­idejének meghatározásáról, valamint biztosítottként történő bejelentésének szabályairól [a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Speciális foglalkoztatási formák

Kérdés: Mire kell figyelni az Mt. által tavaly bevezetett speciális foglalkoztatási formák, a behívás alapján történő munkavégzés, a munkakörmegosztás és a több munkáltató által létesített munkaviszony alkalmazása során?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. módosítása nyomán 2012. július 1-jétől három új, addig nem szabályozott foglalkoztatási forma is bevezetésre került:1. Behívás alapján történő munkavégzés2. Munkakörmegosztás3. Több munkáltató által létesített munkaviszony1. Munkavégzés behívás alapján (Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Változó munkarendben dolgozó munkavállalók bejelentése

Kérdés: Milyen módon foglalkoztathatók az 55 év feletti műszerészek egy ipari tevékenységet folytató cégnél, amelyik karbantartási-műszaki munkák elvégzésére kötött szerződést egy partnerével, amely alapján a munkavállalók szükség szerint dolgoznak? A munka jellegéből adódóan egy éven belül van olyan hónap, hogy egyáltalán nem történik munkavégzés, de előfordul, hogy havi 60-80 órát is dolgoznak a munkavállalók. A napi munkaidő soha nem haladja meg a 8 órát. Hogyan lehet bejelenteni ezeket a dolgozókat a 1308 jelű nyomtatványon? Érvényesíthető az 55 év felettiek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben? Ha igen, hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tér ki arra, hogy a munkavállalókat milyen napi munkaidőben foglalkoztatják. A napi munkaidőnek azért van jelentősége, mert a munkáltató ennek figyelembevételével osztja be a munkavállalók munkaidejét, ez határozza meg foglalkoztatási kötelezettsége időbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 16.

Bérpótlék fizetett távollét esetén

Kérdés: Valóban ki kell fizetni a munkavállaló részére a bérpótlékot is azokra a napokra, amikor szabadság vagy egyéb fizetett távollét (betegszabadság, kötelező orvosi vizsgálat stb.) miatt nem végzett munkát, de a rá irányadó munkaidő-beosztás alapján bérpótlékra lett volna jogosult?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 2012. július 1-jétől hatályos 146. és 147. §-aiban foglalt rendelkezései tartalmazzák, hogy a munkavállalót munkavégzés hiányában mely esetekben, milyen díjazás illeti meg. E szabályok alapján a munkavállalót – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Bérpótlékok mértéke

Kérdés: 2012. július 1-jétől hogyan alakul a bérpótlékok százalékos mértéke havi munkaidőkeret alkalmazásánál a megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók esetében?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. §-a értelmében a munkáltató tevékenységea) megszakítás nélküli, ha naptári naponként 6 órát meg nem haladó tartamban, vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel ésaa) társadalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása

Kérdés: Van-e valamilyen eltérés a részmunkaidős és a teljes munkaidős foglalkoztatás között? Valóban jogosultak-e a munkáltatók kedvezményre a részmunkaidős foglalkoztatás esetén?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatók – amennyiben van rá módjuk – kivárnak ajelenlegi gazdasági helyzetben, nem szívesen válnak meg a kvalifikáltmunkaerőtől, inkább átmenetileg a részmunkaidős foglalkoztatást választják.Ezt az Mt. 120. § (1) bekezdése alapján tehetik meg, amelyszerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Rendkívüli munkavégzés

Kérdés: Mikor, illetve mennyivel korábban rendelhető el rendkívüli munkavégzés? Pl. munkaidő letelte előtt akár 5 perccel is? Mit jelent az írásban elrendelés? El kell-e fogadnia a munkavállalónak, illetve mit tehet, ha nem akar túlórázni? Miként igazolja a munkaadó a rendkívüli állapotot? Elég, ha a tulajdonos/cégvezető azt mondja: "most rendkívüli állapot van!"? Mi védi még a munkavállalót az évi 200 óra, illetve kollektív szerződés szerint 300 óra betartásától? Hol és mily módon tehető észrevétel, illetve panasz abban az esetben, ha a munkavállaló nem ért egyet a rendkívüli munkavégzés elrendelésével?
Részlet a válaszából: […] A rendkívüli munkavégzésre vonatkozó előírásokat az Mt.126-128. §-ban foglalt rendelkezések tartalmazzák.A munkáltatónál érvényesülő munkarend (munkaidő-beosztás) aműködés (gazdálkodás, termelés, szolgáltatás) szokásos rendjét határozza meg.Azonban a mindennapi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.
1
2