8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Változó munkarendben dolgozó munkavállalók bejelentése
Kérdés: Milyen módon foglalkoztathatók az 55 év feletti műszerészek egy ipari tevékenységet folytató cégnél, amelyik karbantartási-műszaki munkák elvégzésére kötött szerződést egy partnerével, amely alapján a munkavállalók szükség szerint dolgoznak? A munka jellegéből adódóan egy éven belül van olyan hónap, hogy egyáltalán nem történik munkavégzés, de előfordul, hogy havi 60-80 órát is dolgoznak a munkavállalók. A napi munkaidő soha nem haladja meg a 8 órát. Hogyan lehet bejelenteni ezeket a dolgozókat a 1308 jelű nyomtatványon? Érvényesíthető az 55 év felettiek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben? Ha igen, hogyan kell azt elszámolni?
2. cikk / 8 Bérpótlék
Kérdés: Jogosultak bérpótlékra, és ha igen, milyen mértékben azok a gondozói munkakörben álló munkavállalók, akik egy alapítványnál heti 40 órás munkaviszonyban dolgoznak, 12, 24, illetve 48 órás változó munkarendben? A munkáltatónál nincs munkaidőkeret, a munkarend nem szerepel a munkaszerződésben, de a törvényes havi munkaidőt sosem lépik túl, a beosztásokat előre egyeztetik és írásban rögzítik. Különbözőképpen kell elbírálni a hétköznapi, illetve a pihenő- és munkaszüneti napon történő munkavégzést?
3. cikk / 8 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók műszakpótléka
Kérdés: Jár-e műszakpótlék az egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóknak abban az esetben, ha egy mindennap 11.00 órától 23.00 óráig nyitva tartó étteremben a munkaidejük 10.00 órától 22.00 óráig, illetve 11.00 órától 23.00 óráig tart? Hány pihenőnapot kell kiadni számunkra egy héten? Nyilvántartható-e a szabadságuk órában is?
4. cikk / 8 Munkaszüneti napon történő munkavégzés díjazása
Kérdés: Milyen díjazás illeti meg azt a heti 40 órás munkaviszonyban álló dolgozót, akinek a foglalkoztatása kéthavi munkaidőkeretben, folyamatos munkarendben történik, és pünkösdvasárnap, valamint pünkösdhétfőn is munkát végzett napi 12 órában?
5. cikk / 8 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mennyi időre küldheti el egy cég az alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra a megromlott gazdasági helyzetére hivatkozva, és kell-e ehhez a dolgozó beleegyezése?
6. cikk / 8 Kölcsönzött munkavállaló munkabére
Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén hogyan lehet megoldani, hogy a munkaidőkeretben órabéres szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló részére csak a ledolgozott munkaidőt számfejtsék és fizessék ki? Pl. ha egy hónapban csak 3 napot dolgozott napi 4 órában, akkor ne kelljen állásidőt fizetni a többi 17 le nem dolgozott napra. A határozott időre szóló munkaszerződés azért nem jó, mert ha hétvégén hirtelen mégis tud munkát adni a cég, akkor nincs idő bejelenteni a munkavállalót, ezért a munkaszerződés munkaidőkeretben havi maximum 84 óra munkavégzésre szól.
7. cikk / 8 Éjszakai portások munkarendje
Kérdés: Megszakítás nélkülinek vagy készenléti jellegűnek minősül-e azoknak az éjszakai portásoknak a munkarendje, akik egy naponta 6.00 óra és 22.00 óra között üzemelő művelődési házban állandó éjszakásként 18.00 óra és 6.00 óra között látják el szolgálatukat, heti váltásban hétfőtől vasárnapig, a következő héten pedig pihennek? A portások tényleges intézkedése csak esemény kapcsán szükséges. A dolgozók a személyi alapbérükön felül 7,5 százalékos délutáni és 15 százalékos éjszakai pótlékot is kapnak.
8. cikk / 8 Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja
Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
