13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a betegszabadságot egy állattartó telepen készenléti jellegű munkakörben, éjjeliőrként napi 10 órában foglalkoztatott, 1956-ban született munkavállaló esetében, ha fizetett ünnepre esik, és a beosztás szerint ezen a napon dolgozna? Hány nap betegszabadság illeti meg, ha egész évben ennél a munkáltatónál áll munkaviszonyban? Hogyan kell kiszámolni a dolgozónak járó szabadság mértékét? 30 x 8 óra = 240 óra/10 óra = 24 nap, vagy 30 x 10 óra jár neki?
2. cikk / 13 Távolléti díj számítása
Kérdés: Mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele a távolléti díj számításánál az Mt.-ben? Mi tartozik bele a távolléti díj számításának alapjába? Mi lesz az irányadó időszak, ha valaki pl. 2013 februárjában megy szabadságra?
3. cikk / 13 Vezető állású munkavállaló szabadsága
Kérdés: Milyen előírások, szabályok vonatkoznak a vezető állású munkavállalóra az éves rendes szabadságnapok felhasználása, kiadása tekintetében?
4. cikk / 13 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mennyi időre küldheti el egy cég az alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra a megromlott gazdasági helyzetére hivatkozva, és kell-e ehhez a dolgozó beleegyezése?
5. cikk / 13 Túlmunka
Kérdés: Kötelezhető-e szombati, illetve vasárnapi túlmunkára egy két műszakos, 40 órás munkarendben hétfőtől péntekig művezető beosztásban dolgozó munkavállaló?
6. cikk / 13 Rendkívüli munkavégzés megtagadása
Kérdés: Lehet-e munkaviszonyból eredő kötelezettség vétkes megszegésének tekinteni a túlóra visszautasítását, és az okot adhat-e rendkívüli felmondásra, ill. maximum 20 százalékos alapbérmegvonásra? (A kollektív szerződés szerint lehetőség van rá.) Nem mond-e ez ellent az Mt.-nek? A túlóra elrendelése a ledolgozott 8 óra után történt. Mikor tekinthető szabályosnak a túlóra elrendelése?
7. cikk / 13 Rendkívüli munkavégzés
Kérdés: Mikor, illetve mennyivel korábban rendelhető el rendkívüli munkavégzés? Pl. munkaidő letelte előtt akár 5 perccel is? Mit jelent az írásban elrendelés? El kell-e fogadnia a munkavállalónak, illetve mit tehet, ha nem akar túlórázni? Miként igazolja a munkaadó a rendkívüli állapotot? Elég, ha a tulajdonos/cégvezető azt mondja: "most rendkívüli állapot van!"? Mi védi még a munkavállalót az évi 200 óra, illetve kollektív szerződés szerint 300 óra betartásától? Hol és mily módon tehető észrevétel, illetve panasz abban az esetben, ha a munkavállaló nem ért egyet a rendkívüli munkavégzés elrendelésével?
8. cikk / 13 Munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó pihenőideje
Kérdés: Kollektív szerződés esetén 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó szabadnapjait 6 havonta összevontan kapja meg, így lehetséges, hogy 1 teljes hónapig a szabadnapjait tölti. Erre az időszakra már nincs bér, mivel az a tényleges munkavégzés idejére van kifizetve. Kell-e jelenteni valahová a munkabérrel való ellátatlanságot, ha igen, milyen formában? Jelenti-e ez az időszak a munkaviszony szünetelését? Táppénz számfejtésénél hogyan kell figyelembe venni ezt az időszakot?
9. cikk / 13 Kötelezően előírt ügyelet díjazása
Kérdés: Kell-e valamilyen pluszjuttatást fizetni azoknak a dolgozóknak, akiket a munkáltatójuk a 2005. december 27-étől január 6-áig terjedő időszakban reggel 6-19 óra között ügyeletre jelölt ki? A dolgozóknak ezen időszak alatt telefonon, illetve interneten folyamatosan rendelkezésre kellett állniuk, így az eredetileg tervezett szabadságukat sem vehették ki. Az ügyelet kijelölésére azért került sor, mert a munkáltató egy új bérszámfejtési rendszerre állt át, és az ezenközben felmerülő problémák megoldása érdekében szükség volt a rendelkezésre állásra.
10. cikk / 13 Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése
Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?
