Munkaidő beosztása munkaidőkeretben

Kérdés: Helyes az alábbiak szerinti munkabeosztás, ha a munkavállalók hétfőtől szombatig dolgoznak, így a heti munkaidejük 42 óra? Két műszakban dolgoznak a munkavállalók 06:00-14:00 és 14:00-22:00 óráig. Mindkét műszakban 1-1 órás munkaközi pihenőidőt biztosít a munkáltató a munkavállaló részére. A munkaszerződésben tájékoztatták a dolgozókat, miszerint a munkaközi szünetek nem képezik a munkaidő részét. Ennek megfelelően naponta 7 órát dolgoznak a dolgozók. Természetesen a 4 hónapos munkaidőkeret alatt képződött túlórát a munkaidőkeret végén a munkáltató kifizeti a dolgozóknak. Kell bérpótlékot fizetni a dolgozóknak a szombati munkavégzésre ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeretben történő munkaidő-beosztás nagy szabadságot biztosít a munkáltatónak, ebben az esetben is be kell azonban tartani néhány olyan általános szabályt, amely védi a munkavállalót.A két műszakos (vagy több műszakos) munkarend [Mt. 90. § b) pont] természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Munkáltató által elrendelt képzés

Kérdés: Jár munkabér, illetve pótlék a munkáltató által elrendelt, jogszabály által előírt képzés idejére az alábbi esetben? Az érintett dolgozókat egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatják, 6.00-14.20-ig tart a munkaidejük, de általában hamarabb befejezik a munkát, így havonta 8-24 órával kevesebbet dolgoznak, mint a keret szerinti tényleges munkaidejük, viszont a kieső időre is megkapják a munkabérüket. Túlórának minősül a képzés időtartama, ha munkaidőn túl zajlik, hetente három alkalommal kb. egy hónapon keresztül? Kell pluszban fizetni a képzésre annak ellenére, hogy arra az időre is megkapják a dolgozók a bérüket, amikor ténylegesen nem dolgoznak? Milyen nyilvántartási kötelezettsége van a munkáltatónak a képzéssel kapcsolatban? Van valamilyen kötelezettsége a munkáltatónak azon munkavállalók esetében, akik távolabbi helyekről járnak be dolgozni, és a tanfolyam miatt csak kb. 1-1,5 óra várakozással tudnak este hazaérni? A dolgozók a havi bérlettérítést 100 százalékban megkapják.
Részlet a válaszából: […] A kérdés több jogszabályi rendelkezést is érint, amelyek egységes átlátásához érdemes a kérdés különböző aspektusait először önmagukban megvizsgálni.A továbbképzés tekintetében a munkaviszonyra vonatkozó alapelvek irányából kell megközelíteni a szituációt. Az Mt. 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogállása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a kft.-t az után az izraeli állampolgárságú cégvezető után, akinek a havi munkabére 35 000 forint, és a feladatait olyan részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a szerződés helyes szövege ebben az esetben? Kell taj-számot igényelni a cégvezető részére?
Részlet a válaszából: […] Az izraeli cégvezető állampolgárságára tekintet nélkül, mint munkaviszonyban álló személy, biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja]. Erre tekintettel a részére kifizetett munkabér járulékalapot képező jövedelemnek minősül, ami után a biztosítottat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Általánostól eltérő munkarend

Kérdés: Milyen fontos elemeket kell tartalmazni a munkaszerződésnek abban az esetben, ha egy kiskereskedelmi bolt dolgozói beosztás szerint két napot dolgoznak 10.00 órától 22.00 óráig, utána két pihenőnapjuk van? Foglalkoztathatók ilyen beosztásban a munkavállalók, ha igen, kell-e valamilyen pótlékot fizetni a részükre?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés tartalmára vonatkozó alapvető elő­írásokat az Mt. 45. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében a munkaszerződésben a feleknek kötelezően meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében.A munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Tanfolyam munkaidő alatt

Kérdés: Kötelezhetők a munkavállalók arra, hogy részben a dolgozók szabadideje alatt, részben a munkaidő alatt zajló informatikai tanfolyam idejére alkalmanként 2 óra 45 perc szabadságot vegyenek ki? A tanfolyamra a munkáltató iskolázta be a dolgozókat, ezért a költségeket is ő viseli.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló munkaviszony melletti képzésben való részvétele a munkajogi szabályok alkalmazása szempontjából háromféle lehet az alábbiak szerint:– általános iskolai képzésben való részvétel,– tanulmányi szerződés,– munkáltatói kötelezésalapján történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 25.

Jegypénztárosok munkarendje

Kérdés: Hogyan osztható be helyesen a 2 fő jegypénztáros munkakörben dolgozó munkavállaló munkarendje egy kiállítást üzemeltető költségvetési intézménynél, amely szombat, vasárnap és ünnepnapokon is nyitva tart? Jelenleg a munkavállalók heti váltásban dolgoznak, így a szabadság kiadására nincs lehetőség. A munkavállalók munkaideje nem éri el a havi 174 órát, és a munkabérük állandó.
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak munka- és pihenőidejére vonatkozóanalapvetően az Mt. szabályai az irányadók azzal, hogy a Kjt. az Mt. bizonyosszabályainak alkalmazását kizárja, illetve bizonyos esetekben felhatalmazást ada miniszternek eltérő szabályozás kiadására, továbbá néhány esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 9.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mennyi időre küldheti el egy cég az alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra a megromlott gazdasági helyzetére hivatkozva, és kell-e ehhez a dolgozó beleegyezése?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően szervezze a munkavállalókmunkaidejét. Az Mt. 118. § (1) bekezdése szerint a munkarendet, amunkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait – kollektív szerződésrendelkezése hiányában – a munkáltató állapítja meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya

Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló személy – a munkaidőre tekintetnélkül – a saját jogán biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a)pontja]. Erre figyelemmel a részére kifizetett munkabér járulékalapot képezőjövedelemnek számít, ami után a kérdésben helyesen felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó pihenőideje

Kérdés: Kollektív szerződés esetén 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó szabadnapjait 6 havonta összevontan kapja meg, így lehetséges, hogy 1 teljes hónapig a szabadnapjait tölti. Erre az időszakra már nincs bér, mivel az a tényleges munkavégzés idejére van kifizetve. Kell-e jelenteni valahová a munkabérrel való ellátatlanságot, ha igen, milyen formában? Jelenti-e ez az időszak a munkaviszony szünetelését? Táppénz számfejtésénél hogyan kell figyelembe venni ezt az időszakot?
Részlet a válaszából: […] ...el. Az ekként keletkező heti vagy annál hosszabb, de legfeljebbegyévi összevont munkaidő: a munkaidőkeret.A munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályaitáltalában a munkáltató állapítja meg, kivéve, ha a kollektív szerződés ettőleltérően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Kötelezően előírt ügyelet díjazása

Kérdés: Kell-e valamilyen pluszjuttatást fizetni azoknak a dolgozóknak, akiket a munkáltatójuk a 2005. december 27-étől január 6-áig terjedő időszakban reggel 6-19 óra között ügyeletre jelölt ki? A dolgozóknak ezen időszak alatt telefonon, illetve interneten folyamatosan rendelkezésre kellett állniuk, így az eredetileg tervezett szabadságukat sem vehették ki. Az ügyelet kijelölésére azért került sor, mert a munkáltató egy új bérszámfejtési rendszerre állt át, és az ezenközben felmerülő problémák megoldása érdekében szükség volt a rendelkezésre állásra.
Részlet a válaszából: […] A készenlétre és az ügyeletre vonatkozó előírásokat az Mt.129. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében készenlét az az időtartam, amelyalatt a munkavállaló a munkaidő-beosztásától eltérő időben, illetve amunkaidőkereten felül – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.
1
2