7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Közúti áruszállítás
Kérdés: Egy közúti áruszállítással foglalkozó cég telephellyel rendelkezik Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után a cég által alkalmazott gépjárművezetők leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a vállalkozás Hajdú-Bihar megyei telephelyére, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. A dolgozók munkaszerződése szerint a munkavégzés helye a Kk-tv.-nek megfelelően változó. Kiküldetésnek minősül munkaügyi szempontból a két telephely közötti utazás ebben az esetben?
2. cikk / 7 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mennyi időre küldheti el egy cég az alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra a megromlott gazdasági helyzetére hivatkozva, és kell-e ehhez a dolgozó beleegyezése?
3. cikk / 7 Munkaidőkeretben foglalkoztatott portások munkaideje
Kérdés: Kell-e a napjukat fizetni azoknak a munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres dolgozóknak, akik egy megszakítás nélkül működő portaszolgálatnál a fizetett ünnepnapon nem voltak beosztva szolgálatba? Mi a teendő, ha a fizetett ünnepet nem kell figyelembe venni, és így a dolgozó óraszáma az időkeretet sem éri el?
4. cikk / 7 Kölcsönzött munkavállaló munkabére
Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén hogyan lehet megoldani, hogy a munkaidőkeretben órabéres szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló részére csak a ledolgozott munkaidőt számfejtsék és fizessék ki? Pl. ha egy hónapban csak 3 napot dolgozott napi 4 órában, akkor ne kelljen állásidőt fizetni a többi 17 le nem dolgozott napra. A határozott időre szóló munkaszerződés azért nem jó, mert ha hétvégén hirtelen mégis tud munkát adni a cég, akkor nincs idő bejelenteni a munkavállalót, ezért a munkaszerződés munkaidőkeretben havi maximum 84 óra munkavégzésre szól.
5. cikk / 7 Munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó pihenőideje
Kérdés: Kollektív szerződés esetén 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó szabadnapjait 6 havonta összevontan kapja meg, így lehetséges, hogy 1 teljes hónapig a szabadnapjait tölti. Erre az időszakra már nincs bér, mivel az a tényleges munkavégzés idejére van kifizetve. Kell-e jelenteni valahová a munkabérrel való ellátatlanságot, ha igen, milyen formában? Jelenti-e ez az időszak a munkaviszony szünetelését? Táppénz számfejtésénél hogyan kell figyelembe venni ezt az időszakot?
6. cikk / 7 Liftügyeletet ellátó társasházi lakó jogviszonya
Kérdés: Milyen jogszabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha egy társasház egy lakóval szeretne szerződést kötni havonta két hét folyamatos liftügyeletre, mely idő alatt éjjel-nappal otthon készenlétben kell állnia? A társasház havi 60 000 forint jövedelmet fizet ezért a munkáért. Hogyan kell megállapítani a szabadságot, hogyan kell számolni a szolgálati időt, illetve kell-e jelenléti ívet vezetni, és ha igen, hogyan? Kell-e pótlékot számolni a munkabérre?
7. cikk / 7 Rendészek munkarendje
Kérdés: Egy kft. 3 fő rendészt szeretne alkalmazni úgy, hogy 24 óránként váltják egymást, megszakítás nélküli munkarendben. 3 fő alkalmazásával, valamint a törvények pontos betartásával megvalósítható-e ez? Milyen munkaidőkeretet érdemes alkalmazni ebben az esetben? Milyen juttatásokat kell fizetni a dolgozók részére?
