Bérpótlék fizetett távollét esetén

Kérdés: Valóban ki kell fizetni a munkavállaló részére a bérpótlékot is azokra a napokra, amikor szabadság vagy egyéb fizetett távollét (betegszabadság, kötelező orvosi vizsgálat stb.) miatt nem végzett munkát, de a rá irányadó munkaidő-beosztás alapján bérpótlékra lett volna jogosult?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 2012. július 1-jétől hatályos 146. és 147. §-aiban foglalt rendelkezései tartalmazzák, hogy a munkavállalót munkavégzés hiányában mely esetekben, milyen díjazás illeti meg. E szabályok alapján a munkavállalót – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Távollét díj számítása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a távolléti díjat a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében 2012. július 1-jétől, illetve 2013. január 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról a 2012. évi LXXXVI. tv. rendelkezik. A 2012. évi LXXXVI. tv. az Mt. 148-152. §-aiban szabályozott távolléti díjra vonatkozó rendelkezéseket 2013. január 1-jétől rendeli alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Részmunkaidős munkavállalók szabadsága, betegszabadsága

Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató a heti 30 órás, napi 10 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalói szabadságának elszámolásánál abban az esetben, ha a törvény alapján járó éves szabadságnapokat osztja 5-tel és megszorozza hárommal, tekintettel arra, hogy a működtetésében álló étterem nyitvatartási engedélye csak csütörtök, péntek és szombati napokra 18.00 órától reggel 4.00 óráig szól, és a munkavállalók a többi napon nem dolgoznak? Hogyan kell kiszámolni és kiadni ebben az esetben a betegszabadságot? Jár-e még egyéb juttatás a dolgozóknak a 15 százalékos éjszakai pótlékon túl abban az esetben, ha minden dolgozó azonos időpontban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti munkaidő-beosztás alapján arra lehetkövetkeztetni, hogy a munkavállalók napi hat-, heti harmincórás részmunkaidőbenés egyenlőtlen munkaidő-beosztásban vannak foglalkoztatva. A hét mindig azonoshárom napján a rájuk irányadó napi hatórás munkaidőmértéken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Kölcsönzött munkavállaló munkabére

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén hogyan lehet megoldani, hogy a munkaidőkeretben órabéres szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló részére csak a ledolgozott munkaidőt számfejtsék és fizessék ki? Pl. ha egy hónapban csak 3 napot dolgozott napi 4 órában, akkor ne kelljen állásidőt fizetni a többi 17 le nem dolgozott napra. A határozott időre szóló munkaszerződés azért nem jó, mert ha hétvégén hirtelen mégis tud munkát adni a cég, akkor nincs idő bejelenteni a munkavállalót, ezért a munkaszerződés munkaidőkeretben havi maximum 84 óra munkavégzésre szól.
Részlet a válaszából: […] ...napra,hónapra (vetítve) állapítják meg a munkabért. Az Mt. 118. § (1) bekezdés értelmében a munkarendet, amunkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait – kollektív szerződésrendelkezése hiányában – a munkáltató állapítja meg. A munkaidőkeret...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók pihenőideje

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cukrászdát üzemeltető munkáltató, ha a munkaidőkeretben napi 8 órát dolgozó munkavállalói részére, akiknek a szabadnapja minden héten hétfőre, és minden második héten vasárnapra esik, vasárnapi munkavégzésük esetén az alapbéren felül 100 százalék mértékű pótlékot is fizet? Jogosultak-e az átlagkeresetükre azok a munkavállalók, akiknek a szabadnapja esik az ünnepnapra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésértelmében több műszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési idejemeghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalókidőszakonként rendszeresen, egy napon belül, egymást váltva végzik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Munkavállalók átadása

Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályokat, előírásokataz Mt. XI. fejezete alatt elhelyezett 193/B-193/P §-okban foglalt rendelkezésekhatározzák meg.E rendelkezések értelmében a munkaerő-kölcsönzés olyansajátos jogviszony, amelynek keretében a kölcsönbeadó és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

-Kft. tulajdonosának külföldi kiküldetése

Kérdés: Külföldi kiküldetése esetén el kell-e, illetve el lehet-e látni napidíjjal egy kft. tulajdonosát? Mi a teendő abban az esetben, ha a tulajdonos egyben ügyvezető is? Van-e a két eset között különbség?
Részlet a válaszából: […] A kiküldetésre vonatkozó előírásokat az Mt. 105. §-ábanfoglalt rendelkezések határozzák meg. E rendelkezések értelmében kiküldetés: amunkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen a munkahelyén kívüli munkavégzésrekötelezi a munkavállalót. Kiküldetés esete akkor áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja

Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
Részlet a válaszából: […] ...általában a munkakör, illetve a munkáltató által folytatott gazdasági tevékenység jellege indokolja. A munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait általában a munkáltató állapítja meg, kivéve ha a kollektív szerződés ettől eltérően rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.