Nyugdíjas munkavállaló szabadsága, betegszabadsága

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap beteg­szabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett körülményekből az a következtetés vonható le, hogy az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultság megállapíthatósága érdekében a munkavállaló jogviszonya megszüntetésre került, majd 2015. március 10-től kezdődő munkaviszonykezdettel újra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Túlóraszámla

Kérdés: Lehetőséget adnak a magyar jogszabályok arra, hogy egy német tulajdonban lévő társaság olyan rendszert vezessen be, amelynek keretében valamennyi dolgozó részére nyitna egy időszámlát, amelyben 40 óra túlórakeretet állapít meg, amelyen belül a munkavállaló fel-le mozoghat, csúsztathat, de mínuszba nem mehet át, a 40 óra feletti rész pedig kifizetésre kerül? A keretben felhalmozott maximum 40 óra túlóra csak abban az esetben kerül kifizetésre, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...– a kötetlen munkarend kivételével – a munkáltató állapítja meg. (Kötetlen munkarendről akkor beszélhetünk, ha a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát a munkavállaló számára írásban átengedi. A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

Munkavégzés alól mentesült munkavállalók pótlékai

Kérdés: Kell-e fizetni műszakpótlékot azoknak a munkavállalóknak, akik a távollétük idejére visszamenőleg hathavi pótlékokkal növelt óradíjat kaptak abban az esetben, ha erre az időre olyan műszakba voltak beosztva, amelyre pótlék járt volna?
Részlet a válaszából: […] 2012. július 1-jétől hatályos az Mt. 147. §-ának (1) bekezdése, mely alapján a munkavállalót a távolléti díjon felül bérpótlék is megilleti, ha a munkavégzés alóli mentesülés tartamára irányadó munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult. Ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 25.

Távolléti díj kiszámítása

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a távolléti díjat egy mezőgazdasági cég alkalmazottjánál, aki nem teljesítménybérben, hanem differenciált bérben dolgozik, és az elvégzett munka után kapja a munka­bérét? A dolgozó személyi alapbére a garantált bér órabére és az utolsó 6 hónapban túlórát is kapott.
Részlet a válaszából: […] A kérdésfeltevésből következtetve, a távolléti díj kiszámolására vonatkozó útmutatást megelőzően szükséges tisztázni az alapbér (korábban személyi alapbér), teljesítménybér, garantált bér rendeltetését, fogalmát, egymáshoz való viszonyát.Az alapbér az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Távolléti díj számítása

Kérdés: Mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele a távolléti díj számításánál az Mt.-ben? Mi tartozik bele a távolléti díj számításának alapjába? Mi lesz az irányadó időszak, ha valaki pl. 2013 februárjában megy szabadságra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szabályozása szerint 2012. július 1-jétől az átlagkereset és távolléti díj vegyes intézményét egységesen a távolléti díj váltja fel, azzal, hogy a távolléti díj számításának új szabályai csak 2013. január 1-jén lépnek hatályba. A munkavállalót munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Távollét díj számítása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a távolléti díjat a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében 2012. július 1-jétől, illetve 2013. január 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról a 2012. évi LXXXVI. tv. rendelkezik. A 2012. évi LXXXVI. tv. az Mt. 148-152. §-aiban szabályozott távolléti díjra vonatkozó rendelkezéseket 2013. január 1-jétől rendeli alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mennyi időre küldheti el egy cég az alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra a megromlott gazdasági helyzetére hivatkozva, és kell-e ehhez a dolgozó beleegyezése?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően szervezze a munkavállalókmunkaidejét. Az Mt. 118. § (1) bekezdése szerint a munkarendet, amunkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait – kollektív szerződésrendelkezése hiányában – a munkáltató állapítja meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Kölcsönzött munkavállaló munkabére

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén hogyan lehet megoldani, hogy a munkaidőkeretben órabéres szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló részére csak a ledolgozott munkaidőt számfejtsék és fizessék ki? Pl. ha egy hónapban csak 3 napot dolgozott napi 4 órában, akkor ne kelljen állásidőt fizetni a többi 17 le nem dolgozott napra. A határozott időre szóló munkaszerződés azért nem jó, mert ha hétvégén hirtelen mégis tud munkát adni a cég, akkor nincs idő bejelenteni a munkavállalót, ezért a munkaszerződés munkaidőkeretben havi maximum 84 óra munkavégzésre szól.
Részlet a válaszából: […] ...napra,hónapra (vetítve) állapítják meg a munkabért. Az Mt. 118. § (1) bekezdés értelmében a munkarendet, amunkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait – kollektív szerződésrendelkezése hiányában – a munkáltató állapítja meg. A munkaidőkeret...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja

Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
Részlet a válaszából: […] ...általában a munkakör, illetve a munkáltató által folytatott gazdasági tevékenység jellege indokolja. A munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait általában a munkáltató állapítja meg, kivéve ha a kollektív szerződés ettől eltérően rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.