Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...– az átmeneti szabályok szerint – 29százalék, függetlenül attól, hogy a jövedelem milyen időszakra vonatkozik.Töredékhónap, részmunkaidő: Töredékhónap vagy részmunkaidő esetében a minimálbérkétszeresének megfelelő 143 000 forintos összeget a Tbj-tv. 19....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.
Kapcsolódó címkék:  

Részvénytársaság vezérigazgatóként működő részvényesének jogviszonya

Kérdés: Helyes eljárás-e, ha egy zártkörű részvénytársaság 51 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező részvényese az rt.-ben vezérigazgatóként havi rendszerességgel tagi jövedelemként kapja díjazását, vagy más jogcímen kell díjazni munkáját (pl. munkabér, tiszteletdíj stb.)? Tevékenységét teljes munkaidőben végzi, máshol nincs semmilyen jogviszonya.
Részlet a válaszából: […] A részvénytársaság nem minősül a Tbj-tv. 4. § c) pontjábanmeghatározott társas vállalkozásnak. Ebből következően tagja (tulajdonosa)személyes munkavégzés esetén sem tekinthető társas vállalkozónak.A Gt. 240. § (2) bekezdése (zártkörű részvénytársaságesetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.
Kapcsolódó címkék: