13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Munkavégzés ápolási díj mellett
Kérdés: Dolgozhat 4 órát egyszerűsített foglalkoztatás keretében szombaton egy ápolási díjban részesülő személy, aki egyébként hétfőtől péntekig napi 4 órás részmunkaidőben dolgozik egy cégnél?
2. cikk / 13 Ügyvezetés munkaviszony mellett
Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
3. cikk / 13 Ápolási díj és rehabilitációs ellátás együttes folyósítása
Kérdés: Folyósítható együttesen az ápolási díj és a rehabilitációs ellátás annak a munkavállalónak, aki az ellátások folyósítása mellett tovább kíván dolgozni jelenlegi munkahelyén? Milyen intézkedéseket kell megtenni annak érdekében, hogy sem a munkahelye, sem az ellátásai ne kerüljenek veszélybe?
4. cikk / 13 Megváltozott munkaképességű személy szociálishozzájárulásiadó- kedvezménye
Kérdés: Milyen teendői vannak annak a múlt hónap végéig rehabilitációs ellátásban részesült személynek, aki az ellátás mellett napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját kft.-jében, de most megtudta, hogy csak napi 4 órában tehette volna ezt? Milyen szankcióra számíthat a dolgozó, illetve a munkaadó egy esetleges ellenőrzés esetén? Hogyan kell eljárni a vele kapcsolatban igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Igénybe vehető utána a 100 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, ha 2016. május 10-től rokkantsági ellátásban fog részesülni, és a minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére? Beleszámít a jövedelemkorlátba az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem?
5. cikk / 13 Rokkant magánszemély mezőgazdasági őstermelői tevékenysége
Kérdés: Folytathat tevékenységet mezőgazdasági őstermelőként egy 45 százalékos rokkant magánszemély úgy, hogy ne veszítse el a járadékát?
6. cikk / 13 Rehabilitációs ellátásban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Milyen idő- és bérkorlátokat kell figyelembe venni egy 1966-ban született nő foglalkoztatása esetén, aki 2014. február 10-től rehabilitációs ellátásban részesül, és 2014. november 30-tól rehabilitációs kártyával is rendelkezik? Milyen közterheket kell megfizetni a munkavállaló jövedelme után, illetve jogosult valamilyen kedvezményre a munkáltató ebben az esetben?
7. cikk / 13 Rehabilitációs ellátásban részesülő társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyt érdemes választani egy 2014 óta rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetében, aki egy egyszemélyes kft. tulajdonos tagja, emellett egy betéti társaság beltagja, és meg szeretné tartani az ellátását, ugyanakkor a lehető legkisebb összegű járulékot szeretné fizetni?
8. cikk / 13 Rehabilitációs ellátásban részesülő ügyvezető
Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői teendőket a lánya kft.-jében egy 58 éves rehabilitációs ellátásban részesülő nő, akinek még 2 éve hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz, de semmiképpen sem szeretné veszélyeztetni a jelenlegi ellátását?
9. cikk / 13 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Hány órában foglalkoztatható egy rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű munkavállaló annak érdekében, hogy ne veszítse el a járadékát, illetve a rokkantsági ellátását?
10. cikk / 13 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: Igénybe veheti a kedvezményes nyugdíjat, és ha igen, mikortól az az 1958. január 9-én született nő, aki 1972-től 1975-ig szakmunkástanuló volt, felszabadulása után 1975 júliusától 2006-ig ugyanannál a munkáltatónál dolgozott, 1982-től 1985-ig GYES-en volt, 2006. május 31-én megszűnt a munkája, 2006. augusztus 15-től rokkantnyugdíjas, és 2006. október 3-tól részmunkaidőben dolgozik?
