A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap

Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre egyértelmű választ a 2020/9. Adózási kérdés ad, amely pontosan a járulékfizetési alsó határ és a kisvállalati adó alapjának összefüggéseiről szól.A Kiva-tv. 20. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a kisvállalati adó alapját képezik a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Középiskolai tanuló nyári munkavállalása

Kérdés: Milyen szerződést kell kötni, és milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy nyári szünidejét töltő középiskolás diák nyári munkát vállal egy hónapra?
Részlet a válaszából: […] ...APEH-tól kell kérnie. Munkaviszonyesetén a munkaszerződésben a személyi alapbér nem lehet kevesebb, mint aminimálbér, illetve annak a munkaidővel arányos része. A munkabér teljesösszege adó- és járulékalapot képez. A diáknak fizetendő munkabérből afoglalkoztatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...esetben viszont nincs meg a második kérdésbenemlített választási lehetősége a foglalkoztatónak: vagy a minimálbér kétszerese(részmunkaidő esetén ezzel arányos összeg), vagy pedig a tényleges összeg utánköteles a járulékokat megfizetni.A minimális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatásijogviszonyban álló személy (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra,hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, járulékalapot képezőjövedelme nem éri el a minimum-járulékalap – 2006. szeptember 1-jétől 125 000forint, 2007...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Kültag munkavégzésének közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a betéti társaságot, valamint a kültagot, aki levelező tagozatos egyetemi hallgató, és adatrögzítési munkát végez, amiről a bt. számlát ad ki?
Részlet a válaszából: […] ...szabadon meghatározható a tevékenység időtartama.A következő szóba jöhető megoldás a munkaviszony, akárhatározott idejű, illetve részmunkaidő formában. A munkaviszony esetében mindenkörülmények között fennáll a biztosítás. E kötöttebb forma előnye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Szakképző-iskolai tanulók pénzbeli juttatásai

Kérdés: Hogyan alakul az együttműködési szerződés keretében foglalkoztatott tanulók évközi (2 hetente 5 nap) és 20 napos összefüggő nyári gyakorlatának díjazása, hogyan kell ezt számfejteni, és milyen közterheket kell megfizetnie a foglalkoztatónak, illetve a tanulónak? Visszamenőleg lehet-e számfejteni a juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...meg. Anapi képzési időt arányosítanikell, ha a képzés olyan munkahelyen történik, ahol a munkaviszonyban állómunkavállalók rövidebb munkaidőben dolgoznak. Fiatalkorú napi képzése hat éshuszonkét óra között történhet, és a két következő napi képzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...esetén, illetve előzetes orvosi vizsgálat alapjánfoglalkoztatható, jogszabály határozza meg.Fiatal munkavállaló esetében a napi munkaidő a 8 órát, aheti munkaidő a 40 órát nem haladhatja meg, és ezen időtartamokat akkor semlehet túllépni, ha netán a fiatal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik. Szintén biztosított a keresetpótló juttatásban, munkanélküli-járadékban, nyugdíj előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.