Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén

Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzés körülményeihez igazodóan. Így például az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkaidő hathavi munkaidőkeretben is beosztható, vasárnapra rendes munkaidő is beosztható, a tizenegy óra egybefüggő pihenőidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Felszámolás előtt álló munkáltató dolgozóinak ellátásai

Kérdés: Jogosultak jelenleg valamilyen ellátásra, illetve szereztek-e szolgálati időt a tavalyi évben egy felszámolás előtti állapotban lévő kft. dolgozói, akik 2013-ban még megkapták a bérüket, amelyről a bevallás is megtörtént, de a közterheket már nem tudta megfizetni a cég? Jogosultak lesznek a munkavállalók a végkielégítésre, ha a munkáltató januártól már nem tud munkát biztosítani, az állás­időre járó bért sem tudják kifizetni, ezért közös megegyezéssel kívánják megszüntetni a munkaviszonyokat?
Részlet a válaszából: […] ...Az Mt. 146. §-ának (1) bekezdése értelmében, amennyiben a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot nem számítva –, a munkavállalót alapbér illeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

1952-ben született közalkalmazott

Kérdés: Mikor kezdheti meg a felmentési idejét az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez az az 1952. október 4-én született közalkalmazott, aki 1967. december 1. óta folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, amelyből 20 év közalkalmazotti jogviszony, ebből 5 év a jelenlegi munkahelyén? Milyen juttatásokra lesz jogosult a munkavállaló egy esetleges munkáltatói felmondás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...alapos indokkaltagadta meg, így különösen, ha a felajánlott illetmény összege kevesebb akorábbi illetménye 80 százalékánál, teljes munkaidőre szóló kinevezés eseténhat óránál rövidebb részmunkaidőben történő foglalkoztatást, illetve hat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...akiknek munkaviszonya, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálatijogviszonya áll fenn, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőbentörténik-e a foglalkoztatásuk. Az egészségbiztosítás ellátásait (így aterhességi-gyermekágyi segélyt is) azonban mások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Az ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai

Kérdés: Mi a lényege az újonnan bevezetett ösztöndíjas foglalkoztatásnak, és miért előnyös ez a munkáltatók részére?
Részlet a válaszából: […] ...ösztöndíj mértékeA foglalkoztatási ösztöndíj mértéke havonta – az Mt. 117/B §(1) bekezdésében meghatározott teljes munkaidő esetén – nem lehet kevesebb amindenkori legkisebb kötelező munkabérnél. Eltérések az Mt., Kjt., Ktv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Több műszakos munkarend

Kérdés: Egy 9.00-19.00 óra között nyitva tartó üzletben a munkavállalók egy részének napi munkaideje 7.00-15.00 óráig, más részének 11.00-19.00 óráig tart, hetenkénti váltással. A napi munkaidőben tehát van négy óra, amikor valamennyi munkavállaló munkát végez a munkaideje szerint. Több műszakos munkarendnek minősül-e, ha a munkavállalók csak részben váltják egymást, és van a munkaidőnek olyan része, amely alatt valamennyi munkavállaló együtt dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a 14.00 és 22.00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Az Mt. 146. § (2) bekezdése értelmében a több műszakos munkaidő-beosztásban [117. § (1) bekezdés e) pont] délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár.Az Mt. 146. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.