Szakképző-iskolai tanulók pénzbeli juttatásai

Kérdés: Hogyan alakul az együttműködési szerződés keretében foglalkoztatott tanulók évközi (2 hetente 5 nap) és 20 napos összefüggő nyári gyakorlatának díjazása, hogyan kell ezt számfejteni, és milyen közterheket kell megfizetnie a foglalkoztatónak, illetve a tanulónak? Visszamenőleg lehet-e számfejteni a juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...meg. Anapi képzési időt arányosítanikell, ha a képzés olyan munkahelyen történik, ahol a munkaviszonyban állómunkavállalók rövidebb munkaidőben dolgoznak. Fiatalkorú napi képzése hat éshuszonkét óra között történhet, és a két következő napi képzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére

Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
Részlet a válaszából: […] ...327/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet szabályozza 2005.január 1-jétől a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. A teljesmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbérkötelező legkisebb összege a teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...esetén, illetve előzetes orvosi vizsgálat alapjánfoglalkoztatható, jogszabály határozza meg.Fiatal munkavállaló esetében a napi munkaidő a 8 órát, aheti munkaidő a 40 órát nem haladhatja meg, és ezen időtartamokat akkor semlehet túllépni, ha netán a fiatal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Családi gazdálkodó közterhei munkaviszony esetén

Kérdés: Egy családi gazdálkodó (őstermelő) 2005. január 1-jei dátummal egyéni megállapodást kötött a tb-vel járulékfizetésre. Amennyiben 2005. április 15-től részmunkaidős állást vállal, mit kell a béréből vonni, és milyen járulékfizetés terheli a munkáltatót, illetve kell-e utána tételes eho-t fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...kifejtetteknek megfelelően kizárólag a nem biztosított személyek számáravan lehetőség. Tehát a 2005. április 15-től fennálló részmunkaidősmunkaviszonya alapján az őstermelő biztosítottnak minősül, és nem kell anyugdíjbiztosítási igazgatósággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...akiknek munkaviszonya, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálatijogviszonya áll fenn, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőbentörténik-e a foglalkoztatásuk. Az egészségbiztosítás ellátásait (így aterhességi-gyermekágyi segélyt is) azonban mások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik. Szintén biztosított a keresetpótló juttatásban, munkanélküli-járadékban, nyugdíj előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...származó, járulékalapot képező jövedelme után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie.Figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkaidő kizárólag a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontjában nevesített személyek esetében értelmezhető, azt kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...3450 Ft – terheli.A járulékfizetés szempontjából tehát közömbös, hogy a munkavállaló rszj-ben részesül, illetőleg hogy nem teljes munkaidőben van foglalkoztatva. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a 8/1983. EüM-PM rendelet 26. §-a szerint az rszj-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Rokkantnyugdíjas foglalkoztatása

Kérdés: Július 1-jétől rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállalónkat napi 6 órás munkaidőben foglalkoztatjuk. Jelenlegi bére fele a korábbi munkabérének. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak kifizetett, nagy összegű éves jutalomból le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a 8 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat)? Veszélyezteti-e a munkavállaló nyugdíjának folyósítását a kifizetett jövedelem?
Részlet a válaszából: […] Kezdve a kérdés második felével, megítélésünk szerint a juttatás nem veszélyezteti a rokkantsági nyugdíj folyósítását. Az erre való jogosultság akkor szűnik meg, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik, és keresete 4 hónap óta nem lényegesen kevesebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
1
2