4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya
Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
2. cikk / 4 Magán-nyugdíjpénztári tagdíj jóváírása
Kérdés: Amennyiben a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot – a foglalkoztató nem tesz az adóhatósághoz bejelentést –, a biztosítottat terhelő járuléktöbblet a foglalkoztatót terheli. A többletjárulék-befizetés az egyén számláján kerül jóváírásra pl. a magán-nyugdíjpénztári levonási kötelezettség esetén? Az elektronikus bevallók esetében automatikusan a tényleges bér alapján történik a járulékok bejelentése és befizetése?
3. cikk / 4 Minimum-járulékalap magán-nyugdíjpénztári tag esetében
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a minimum-járulékalapot a magán-nyugdíjpénztári tagok esetében? A 125 000 forint után kell bevallani és befizetni a tagdíjat, illetve milyen módon kell bejelenteni, ha nem ez lesz a tagdíj alapja?
4. cikk / 4 Minimum-járulékalap
Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?