Szolgálati idő utólagos módosítása

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a nyugdíj elbírálása során nem fogadtak el szolgálati időként 250 nap egyéni vállalkozói jogviszonyt az 1992-es évben arra hivatkozva, hogy csak baleseti járulékot kellett fizetnie? Ugyancsak nem fogadták el a középiskolai tanulmányai alatt kb. másfél évig végzett rikkancs tevékenységet, annak ellenére, hogy két hiteles tanú jegyzőkönyvben is igazolta a jogviszony meglétét, amiről egyébként semmilyen dokumentummal nem rendelkezik. A nyugdíjat megállapító határozatban erről a jogviszonyról egyáltalán nem rendelkeztek, annak ellenére, hogy abban az időben a nyugdíjjárulék levonása megtörtént.
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban állt – ide nem értve a mezőgazdasági szövetkezet tagját –, és a munkáltató (foglalkoztató) legalább heti 36 órás munkaidőben foglalkoztatta,b) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas, vagy növelt összegű öregségi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,b) a Tbj-tv. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,c) a szociális biztonsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő

Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kis­adózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
Részlet a válaszából: […] ...időnek számít, és szolgálati időt eredményez. Ebben az esetben szintén a nyugdíjjárulék alapját képező kereset számít, és nem a munkaidő. A bért tehát itt is arányosítani kell a minimálbérrel. Természetesen bármilyen magas is volt a kereset ebben az esetben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló betegszabadsága

Kérdés: Jár-e a 15 nap betegszabadság egy 67 százalékos rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak, aki 6 órás munkaviszonyban dolgozik egy cégnél? Jogosult lesz-e a betegszabadságra az ugyancsak 6 órás munkaviszonyban álló rokkantnyugdíjas személy, aki veleszületett süketsége miatt jogosult az ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...igénybe nem vett része. A betegszabadság naptári évben igénybe nem vett része későbbnem igényelhető.A betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerintimunkanapokat kell figyelembe venni. Ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miattmentesülne a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Rokkantnyugdíjas özvegy özvegyi nyugdíjának feléledése

Kérdés: Megilleti-e az özvegyi nyugdíj azt az özvegyet, akinek férje 1992 szeptemberében meghalt, 1 évig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapott, folyamatosan dolgozott, 2006-ban rokkantsági nyugdíjas lett, és mellette 4 órában dolgozik? Dolgozhat-e tovább, vagy meg kell szüntetnie a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.(Nem dolgozik rendszeresen az, aki a munkakörére megállapított teljesmunkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig már a megrokkanástmegelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása

Kérdés: Hány órában lehet alkalmazni egy rehabilitációs foglalkoztató cégnél azt a dolgozót, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette?
Részlet a válaszából: […] ...keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előttikereseténél.Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy– a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebbideig kell dolgoznia (amennyiben a megrokkanása előtt sem dolgozott teljesmunkaidőben, akkor a megrokkanást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik. Szintén biztosított a keresetpótló juttatásban, munkanélküli-járadékban, nyugdíj előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban álló dolgozóra a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a munkaidő hosszától függetlenül kiterjed a biztosítás, tehát főszabályként a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhet.Hogy ezen ellátások közül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...3450 Ft – terheli.A járulékfizetés szempontjából tehát közömbös, hogy a munkavállaló rszj-ben részesül, illetőleg hogy nem teljes munkaidőben van foglalkoztatva. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a 8/1983. EüM-PM rendelet 26. §-a szerint az rszj-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.