Apa GYED-e

Kérdés: Mikortól lehet jogosult GYED-re az édesapa abban az esetben, ha az anya a 2020. október 20-án született gyermekére tekintettel 2021. janu-ár 1-jétől GYES-t igényelt, mert a gyermek születésétől 2020. december 31-ig folyósított CSED összege a részmunkaidős munkaviszonyára tekintettel kapott bére alapján nagyon alacsony volt? Az apa valamennyi jogosultsági feltétellel rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az anya a gyermek születésétől egyidejűleg jogosult GYED-re és GYES-re, választása szerint az egyik ellátást veheti igénybe. Az anya – választási lehetőségével élve – nem vette a szülési szabadság teljes időtartamára igénybe a CSED-et, mert 2021....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

GYED-ben részesülő apa munkavégzése

Kérdés: Végezheti a munkáját a továbbiakban is az általános feltételekkel egy 8 órás napi munkaidőben, 3 műszakos munkarendben dolgozó férfi munkavállaló abban az esetben, ha GYED-et igényel? Helyesen gondolja a foglalkoztató, hogy az Mt. 113. §-ában megfogalmazott különös rendelkezések nem vonatkoznak erre az esetre, ha az apa nem egyedül neveli a gyermekét?
Részlet a válaszából: […] ...napi munkaideje éjszakai munkavégzés során a nyolc órát nem haladhatja meg.Ezeknek a dolgozóknak az esetében továbbáa) egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható,b) a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] A családi kedvezmény az Szja-tv. 29/A. §-a alapján illeti meg a kedvezményezett eltartott után a családi pótlékra jogosult magánszemélyt. A házastársak a saját háztartásban nevelt gyermekeik esetében, mivel mindketten jogosultak a családi kedvezményre, azt közösen vehetik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Munkába visszatérő kismama

Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a munkába visszatérő kismama esetében 2012-ben és 2013-ban abban az esetben, ha a gyermek 2 éves, tartósan beteg, és a munkavállaló munkaköre időközben megszűnt? Hogyan kell kiszámolni a kismamának járó szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos szabályát, miszerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Ez az jelenti, hogy ha a munkavállaló például a fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 12.

Kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezmény

Kérdés: Igénybe vehető a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezmény az apa, illetve az anya után az alábbi esetben? Társadalombiztosítási kifizetőhely munkavállalója 2009. december 28-án szülte első gyermekét, és ettől a naptól 2010. június 13-ig TGYÁS-ban, 2010. június 14-től 2011. április 20-ig pedig GYED-ben részesült. 2011. április 21-től 2011. december 31-ig napi 6 órában dolgozott, és 2012. február 1-jétől jelenleg is teljes munkaidőben, napi 8 órában dolgozik, ezért 2011. április 21-től június 15-ig a nagymama, június 16-tól december 27-ig pedig az édesapa részesült a GYED-ben. A GYES-t 2011. december 28-tól az édesapa kapja, aki 2012. május 1-jétől napi 6 órában dolgozik.
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVI. tv. 462/D. §-a értelmében a munkaadót a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően az adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Beteg gyermek után járó juttatások

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy egy beteg gyermekével jelenleg GYES-en lévő édesanya munkaviszonyát megszüntetve nevelési segélyt igényeljen az önkormányzattól, és a jelenleg munkaviszonyban álló édesapa igényelje a GYES-t, amely mellett 8 órában továbbra is dolgozna? A gyermek állandó felügyeletre szorul, az édesanya ezért nem tud munkát vállalni.
Részlet a válaszából: […] ...A két ellátás összege között különbséget nemfedezhetünk fel.Kis segítség: a GYES mellett a gyermek egyéves korátkövetően teljes munkaidőben lehet munkát vállalni, míg az ápolási díj mellettez csak az otthon végzett munkára vonatkozik, egyéb esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...akiknek munkaviszonya, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálatijogviszonya áll fenn, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőbentörténik-e a foglalkoztatásuk. Az egészségbiztosítás ellátásait (így aterhességi-gyermekágyi segélyt is) azonban mások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] ...is.A társas vállalkozás tagjának személyes közreműködése esetén azonban – amennyiben nem munkaviszony keretében valósul meg – a munkaidő fogalma, így a napi 4 órás időkorlátozás sem értelmezhető. A munkaidő ugyanis, mint az Mt. által szabályozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.