7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
2. cikk / 7 Megváltozott munkaképességű személy szociálishozzájárulásiadó- kedvezménye
Kérdés: Milyen teendői vannak annak a múlt hónap végéig rehabilitációs ellátásban részesült személynek, aki az ellátás mellett napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját kft.-jében, de most megtudta, hogy csak napi 4 órában tehette volna ezt? Milyen szankcióra számíthat a dolgozó, illetve a munkaadó egy esetleges ellenőrzés esetén? Hogyan kell eljárni a vele kapcsolatban igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Igénybe vehető utána a 100 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, ha 2016. május 10-től rokkantsági ellátásban fog részesülni, és a minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére? Beleszámít a jövedelemkorlátba az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem?
3. cikk / 7 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmények 2015
Kérdés: Hogyan változtak a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményekre vonatkozó szabályok 2015-ben?
4. cikk / 7 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény két munkáltató esetén
Kérdés: Igénybe veheti mindkét munkáltató a GYED, GYES, illetve GYET után visszatérő munkavállalók foglalkoztatása esetén járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt abban az esetben, ha a munkavállaló az egyik cégnél napi 8 órában, a másiknál pedig napi 2 órában dolgozik?
5. cikk / 7 Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény másodállású munkavállaló esetében
Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt az után a másodállású munkavállalója után, akinek a munkabére nem éri el a havi 135 000 forintot, a főállású jövedelme azonban meghaladja ezt az összeget?
6. cikk / 7 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény GYES lejárta után
Kérdés: Mennyi időre és milyen mértékben vehető igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. október 28-ig részesült GYES-ben, és 2010. június 1-jétől munkaviszonyt létesített?
7. cikk / 7 Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény Rehabilitációs kártya alapján
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a Rehabilitációs kártya alapján járó adókedvezményt egy részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló után, akinek a havi munkabére bruttó 93 000 forint? Ebben az esetben 50 220 forintig nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, a maradék 42 780 forint után pedig igen, vagy a teljes összeg mentesül a közteher-fizetési kötelezettség alól?
