Több munkáltató által létesített munkaviszony

Kérdés: Ütközik valamilyen jogszabályi előírással az a gyakorlat, ha egy több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a megváltozott körülmények miatt a munkavállaló tartósan a "másodlagos" munkáltatójánál dolgozna, a "főmunkáltatónál" pedig egyáltalán nem végezne munkát? Helyesen járnak el a munkáltatók, ha ebben az esetben a "főmunkáltató" vallja be és fizeti meg a közterheket, a "másodlagos" munkáltató pedig megtéríti azt a számára, vagy módosítani kell a munkaszerződést?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a több munkáltató által létesített munkaviszony egyetlen és fő szervező ereje a munkakör azonossága, a munkahely és a munkaidő vonatkozásában a jogszabály nem támaszt semmilyen speciális elvárást. Továbbá az Mt. Kommentárja alapján az Mt. nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] Az ügyintéző helyesen tudja, a rokkantsági (és rehabilitációs) ellátás a nyugdíjkorhatár betöltését követően sem minősül nyugellátásnak, és az ebben részesülő nem tekinthető nyugdíjasnak, így munkavállalóként nem mentesül a biztosítási és járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Sztrájk befolyása a nyugdíjra

Kérdés: Hogyan befolyásolják a nyugdíjra jogosultságot, illetve az ellátás összegét egy hamarosan nyugdíjba vonuló személy esetében azok a napok, amelyeken a szakszervezet által szervezett sztrájkban vett részt?
Részlet a válaszából: […] ...VII. tv. 6. §-ának (4) bekezdése szerint szolgálati időként kell figyelembe venni, még úgy is, hogy a dolgozót a sztrájk miatt kiesett munkaidőre díjazás és a munka-végzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg. Szolgálati idő elismerése szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 12. §-ának (1) bekezdése értelmében a 6. § (1) bekezdésének f) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jog-viszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Jogviszonyok

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a legkedvezőbben egy kivaalany kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg "0" forintos megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, illetve a felesége, aki nem tagja a társaságnak, és ugyancsak megbízás alapján havi 60.000 forintos díjazás ellenében végzi a jövedelemszerző tevékenységet a cégben? Jelenleg mindketten rendelkeznek főállású munkaviszonnyal, ami azonban rövidesen megszűnik.
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja alapján személyi jellegű kifizetésnek minősül vele kapcsolatban.Ebben az esetben tehát célszerűbb, ha az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban látja el. Ekkor a járulékalap a tényleges munkabér (de havonta leg-alább a minimálbér 30 százaléka) lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Munkavállaló képzése

Kérdés: Utasíthatja a munkáltató a munkavállalóit, hogy szombati napokon járjanak egy olyan képzésre, ahol – többek között – a munkájukhoz szükséges új eszközök kezelését is megtanulják? Szombati napokon egyébként beosztás szerint nem végeznek munkát a dolgozók. A tanfolyam díját ebben az esetben a munkáltatónak kell megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...az nem a kettőjük megegyezésén alapul, hanem a munkáltató egyoldalú utasítási jogán. Hangsúlyos, hogy a képzés vagy a tanfolyam ideje munkaidőnek minősül, tehát arra az időre a munkavállalót megilleti a munkabér, és figyelemmel kell lenni a napi és a heti pihenőidőre is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Minimálbér emelése év közben

Kérdés:

Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?

Részlet a válaszából: […] ...Korm. rendelettel bevezetésre került a magasabb összegű minimálbér és garantált bérminimum. A kormányrendelet értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Ápolási díjban részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés: Hány napra jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2020-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában teljes munkaidőben, de közeli hozzátartozójának ápolása miatt munkaideje 2023. augusztus 1-jétől heti 20 órára csökkent, emiatt a munkabére is változott, így jelenlegi szerződés szerinti bére havi 320.000 forint? A munkavállaló 2023. október 2-től "8"-as keresőképtelenségi kóddal táppénzt igényelt.
Részlet a válaszából: […] 2023. július 1-jétől az Eb-tv. 49. §-ának hatályon kívül helyezésével az ápolási díj folyósítása mellett biztosítási jogviszonyban lévők táppénzjogosultsága megváltozott. E biztosítotti kör táppénzjogosultságának megállapítására és táppénzének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Két közalkalmazotti jogviszony egyidejűleg

Kérdés:

Vállalhat másik teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyt egy teljes munkaidős közalkalmazott úgy, hogy a két jogviszonyban eltöltött idő nem ütközik egymással (éjszakai nevelő és napközben szakács)? Amennyiben lehetséges, akkor a második közalkalmazotti állás után is ugyanazok a járuléklevonási, illetve fizetési kötelezettségek állnak-e fenn, mind munkavállalói, mind munkáltatói részről, mint az első jogviszonyban?

Részlet a válaszából: […] ...terheli a munkáltatót a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség, mint az elsőként létrejött jogviszonyban.A két teljes munkaidős munkaviszony ugyanakkor nem eredményez dupla szolgálati időt, azaz egy nap munkavégzéssel csak egy napot tud szerezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Biztosítási jogviszony sztrájk ideje alatt

Kérdés: Hogyan alakul a jogszerű sztrájkban részt vevő munkavállaló biztosítása, ha erre az időszakra – értelemszerűen – nem részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...Sztrájk-tv. 6. §-ának (3) bekezdése értelmében a sztrájk miatt kiesett munkaidőre – eltérő megállapodás hiányában – a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg.Ugyanezen szakasz (4) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.
1
2
3
32