44 cikk rendezése:
21. cikk / 44 Részmunkaidős munkavállalók szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató a heti 30 órás, napi 10 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalói szabadságának elszámolásánál abban az esetben, ha a törvény alapján járó éves szabadságnapokat osztja 5-tel és megszorozza hárommal, tekintettel arra, hogy a működtetésében álló étterem nyitvatartási engedélye csak csütörtök, péntek és szombati napokra 18.00 órától reggel 4.00 óráig szól, és a munkavállalók a többi napon nem dolgoznak? Hogyan kell kiszámolni és kiadni ebben az esetben a betegszabadságot? Jár-e még egyéb juttatás a dolgozóknak a 15 százalékos éjszakai pótlékon túl abban az esetben, ha minden dolgozó azonos időpontban dolgozik?
22. cikk / 44 Iskolaszövetkezet tagjainak jogállása
Kérdés: Jogosultak-e adójóváírásra a munkaszerződéssel foglalkoztatott iskolaszövetkezeti tagok? Órára vagy napra kell számítani azoknak a tagoknak a szabadságát, akik hetente 2 napon dolgoznak napi két órát? Helyesen jár-e el a szövetkezet, ha a diákok után csak személyi jövedelemadót és rehabilitációs hozzájárulást fizet? Munkaszerződés esetén meg kell-e fizetni a munkaerő-piaci járulékot, illetve 2009-re a munkaadói és a munkavállalói járulékot is? Miért nem foglalkoztathatók vállalkozási szerződéssel a szövetkezet tagjai?
23. cikk / 44 Vezető állású munkavállaló szabadsága
Kérdés: Milyen előírások, szabályok vonatkoznak a vezető állású munkavállalóra az éves rendes szabadságnapok felhasználása, kiadása tekintetében?
24. cikk / 44 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mennyi időre küldheti el egy cég az alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra a megromlott gazdasági helyzetére hivatkozva, és kell-e ehhez a dolgozó beleegyezése?
25. cikk / 44 Szabadság mellékfoglalkozásban
Kérdés: Mennyi szabadság jár a mellékfoglalkozásában annak a munkavállalónak, aki egy másik foglalkoztatónál rendelkezik főállású munkaviszonnyal, és emellett hétvégenként havi 2-3 alkalommal ügyeletet vállal egy intézménynél? A főfoglalkozásában jelenleg 22 nap szabadság illeti meg a munkavállalót.
26. cikk / 44 Szabadság kiadása munkaidőkeretet alkalmazó foglalkoztatónál
Kérdés: A beosztás szerinti munkanapokra vagy az 5/2 munkarend szerinti munkanapokra kell elszámolni a fizetett szabadságot és a betegszabadságot annál a foglalkoztatónál, aki háromhavi munkaidőkeretben több műszakos munkarendben foglalkoztatja munkavállalóit, napi 8 órás munkaidővel? A pihenőidő a munkaidőkeret átlagában 48 óra hetente, melyet kéthetente összevontan adnak ki. A munkaidő-beosztást egy hétre előre közlik.
27. cikk / 44 GYES alatt munkát végző munkavállaló szabadsága
Kérdés: A GYES lejárta után megilleti-e GYES-szabadság azt a munkavállalót, aki a jogszabályok adta lehetőséggel élve a GYES folyósítása mellett munkát végez az eredeti munkahelyén? A GYES lejárta után kötelező egyben kiadni, vagy a munkavállaló munkavégzésére tekintettel lehet részletekben is?
28. cikk / 44 Ügyvezető jogállása
Kérdés: Vezető állásúnak, vagy vezető tisztségviselőnek minősül-e egy 1342-es FEOR-számmal foglalkoztatott munkavállaló, aki ügyvezető is egyben, és köteles-e a munkaidejével és szabadságával kapcsolatosan akármilyen nyilvántartást vezetni?
29. cikk / 44 Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók szabadsága
Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadságos napok kiadásánál, illetve számfejtésénél a munkaidőkeretben napi 12 órás munkaidőben, órabérben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Helyes-e az az alkalmazás, hogy kiadásnál a munkarend szerinti munkanapokra írják ki, és számfejtik a szabadságra jutó távolléti díjat, azaz 1 órára jutó távolléti díj x 12 óra napi teljes munkaidő? A szabadságos napok nyilvántartásánál ez a dolgozónál 1 szabadságos napot jelent, vagy át kell számolni napi 8 órás munkarendnek megfelelően, tehát 12 órában foglalkoztatottnál 1 napi szabadságos távollét 1,5 nap szabadságnapot jelent, vagy ugyanúgy 1 szabadságnapot kell a nyilvántartásban is figyelembe venni? Hasonlóan kell eljárni a táppénz esetén is?
30. cikk / 44 GYES-en lévő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Egy GYES-en lévő édesanya 2006. február 1-jétől az ellátás továbbfolyósítása mellett visszament a munkahelyére 8 órában dolgozni, és kérte a szülés évére járó Mt. szerinti szabadság kiadását. Az OEP körlevele szerint, ha valaki ezen új jogviszony alapján lesz táppénzes, csak az új jogviszony időtartamára jogosult a táppénzsegélyezésre. Ez alapján tehát ez egy új jogviszonynak számít, akkor is, ha ugyanannál a munkáltatónál dolgozik GYES mellett, mint a szülés előtt? Ha igen, akkor a szülés évére járó szabadság az előző jogviszonyára jár csak, erre nem, vagy, mivel egy a munkahely az első és a második jogviszonyában, össze kell vonni az adatait?