Német állampolgár ügyvezető

Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...nem áll fenn adóztatási joga, akkor a járulék alapja a megbízási szerződésben meghatározott díj havi összege, de legalább a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, ami havi 433 996 forintot jelent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Egyszerűsített foglalkoztatott külföldi foglalkoztatása

Kérdés: Kiküldheti az EU-n belül található kapcsolt vállalkozásának telephelyére az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó munkavállalóit a munkáltató? Amennyiben igen, kizárólag alkalmi munkavállalókat, vagy esetleg turisztikai idénymunkásokat is? A külföldi munkavégzés idejére kell-e A1 jelű igazolványt igényelni?
Részlet a válaszából: […] ...(Mt. 56. §),– a távol lévő munkavállaló visszatérésekor a bérkorrekció nem kötelező (Mt. 59. §),– nem kötelező a részmunkaidő és a határozott idejű foglalkoztatás tekintetében a munkavállalókat tájékoztatni az üres álláshelyekről, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] ...nyújthat segítséget.Jelen esetben egyébként viszonylag egyszerűnek tűnik a helyzet a személyi jövedelemadózással kapcsolatban, hiszen a munkaidő kihangsúlyozása mindkét tagállamban munkaviszonyra utal.Az egyezmények és a rendeletek előírásai szerint a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Magyar munkavállaló külföldi munkavégzése

Kérdés: Milyen összegű bért kell számfejteni a magyar munkavállaló részére abban az esetben, ha a magyar foglalkoztatója által elvállalt munkát Ausztriában kell elvégeznie? Be kell jelenteni a külföldi munkavállalást?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni a kiküldött munkavállalókra nézve. Ezek közé a foglalkoztatási feltételek közé tartozik egyebek mellett a maximális munkaidő és a minimális pihenési idő, a minimális éves szabadság, illetve az alkalmazandó minimális bérszint, beleértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Ellátások külföldi szülés esetén

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult Magyarországon a külföldi szülése után egy kormánytiszt­viselő nő, aki 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig a munkáltató engedélye alapján az Amerikai Egyesült Államokba történő utazása miatt mentesült a munkavégzési kötelezettsége teljesítése alól, a ki­esett munkaidőre nem illette meg díjazás, 2016. április 1-jétől vissza kellett volna mennie dolgozni, de időközben várandós lett, és a szülés várható időpontja 2016. május 20.? A munkavállaló férje tartós külszolgálatot teljesít külföldön, és valószínűleg a gyermek is ott fog megszületni, tehát az édesanya a szülésig már nem megy vissza dolgozni, és nem jön vissza Magyarországra sem. Az édesanya egy másik kifizetőnél részt vesz a Körösi Csoma ösztöndíjas programban, így havonta ösztöndíjat kap, de ez után nem fizet semmilyen járulékot. Jogosultak lesznek a szülők családi pótlékra annak ellenére, hogy a gyermek külföldön születik?
Részlet a válaszából: […] Egy ellátásra való jogosultság elbírálásához elsősorban nézzük meg a biztosítási kötelezettséget. Nem vitás, hogy a dolgozó biztosítása 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig szünetelt, és tekintettel arra, hogy a munka felvételére 2016. április 1-jével nem jött vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Németországba kiküldött munkavállalók jelenléti íve, bérszámfejtése

Kérdés: Hogyan kell vezetni a jelenléti ívet azoknak a munkavállalóknak az esetében, akiket belföldi munkáltatójuk Németországba küld kiküldetésbe, amelynek időtartama nem éri el a 183 napot? Hogyan kell figyelembe venni azokat a napokat, amelyek Magyarországon fizetett ünnepnek minősülnek, de Németországban nem, vagy fordítva?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő nyilvántartására, valamint a munkaszüneti napokmegítélésére vonatkozó válasz megadása előtt szükséges felhívni a figyelmet,hogy amennyiben a magyar cég egy másik uniós tagállamban a Magyarországonbejelentett munkavállalóit kívánja foglalkoztatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Külföldiek foglalkoztatása

Kérdés: Hogyan módosultak a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok? Milyen szabályokat kell alkalmazni kiküldetés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...a belföldön fennálló lakóhely alapján akkor kerülhet sor, ha amunkavállaló belföldön fennálló munkaviszonyához kapcsolódó munkaidő vagymunkabér (egyéb díjazás) eléri az összes munkaidő, illetve munkabér (díjazás)25 százalékát, vagy az önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Német állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Társadalombiztosítás szempontjából milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak az után a német állampolgár személy után, aki Magyarországon heti 4 órában szeretne dolgozni, és Németországban teljes körű biztosított?
Részlet a válaszából: […] ...tehát a Tbj-tv. előírásai érvényesek a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség elbírálásához.A heti 4 órában meghatározott munkaidőre tekintettel vélelmezzük, hogy a német állampolgárságú személy munkaviszony keretében fog dolgozni, ezért díjazása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik. Szintén biztosított a keresetpótló juttatásban, munkanélküli-járadékban, nyugdíj előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.