Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] A családi kedvezmény az Szja-tv. 29/A. §-a alapján illeti meg a kedvezményezett eltartott után a családi pótlékra jogosult magánszemélyt. A házastársak a saját háztartásban nevelt gyermekeik esetében, mivel mindketten jogosultak a családi kedvezményre, azt közösen vehetik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatási jogviszonyban állószemély (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogyfoglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,b) a szövetkezet tagja – ide nem értve az iskolaiszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját –, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...származó, járulékalapot képező jövedelme után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie.Figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkaidő kizárólag a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontjában nevesített személyek esetében értelmezhető, azt kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.