Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...10 százalékos nyugdíjjárulékot és a minimálbér (garantált bérminimum) 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot. Ez utóbbi egyben azt jelenti, hogy az előzőekben említett kereseti korlátba számítandó jövedelme máris...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottá válik egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, aki 2019. november 1-jétől napi 6 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-ben? Be kell jelenteni a jogviszonyt a 'T1041-es nyomtatványon? Jogosult lesz valamilyen kedvezményre a munkáltató a munkavállaló után, és ha igen, milyen módon kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...túl le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot és az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot, a munkáltatónak pedig meg kell fizetnie a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót és az 1,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Külföldi nyugdíjban és rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan alakul annak a Magyarországon munkaviszonyban álló, állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárnak a járulékfizetési kötelezettsége, aki itthon rokkantsági ellátás mellett dolgozik, és Romániából saját jogú nyugdíjban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...rá a biztosítás, és a munkabérét egyéni járulékként 10 százalékos nyugdíjjárulék és 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék terheli, illetve a foglalkoztatónak meg kell fizetnie utána a szociális és a szakképzési hozzájárulást.Ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

1954-ben született munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül egy 1954. március 31-én született, rokkantsági ellátásban részesülő női munkavállaló, aki 2017. szeptember 30-tól öregségi nyugdíj iránti kérelmet adott be, amelyet a nyugdíjfolyósító igazgatóság azért utasított el, mert a rokkantsági ellátása magasabb összegű, mint az öregségi nyugdíja lenne? A munka-vállaló rendelkezik a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. A dolgozó 2015. január 13-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 6 órás munka-idővel, de a munkaviszonya 2017. szeptember 29-én megszűnt, majd 2017. október 1-jétől újra fennáll, az akkor érvényes nyugdíjszabályok előírásai miatt.
Részlet a válaszából: […] ...az általános szabályok szerint terhelik az egyéni járulékok (10 százalék nyugdíjjárulék, 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék), illetve a kifizetőnek meg kell fizetnie utána a 19,5 százalékos szociális hozzá-járulási adót, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottnak minősül az az 1955-ben született munkavállaló, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárát, de mivel a korábban folyósított rokkantsági ellátásának összege kedvezőbb volt, mint az öregségi nyugdíj, ezért az ellátás továbbfolyósítását választotta? Mentesülhet a járulék-fizetési kötelezettség alól az életkorára való tekintettel, vagy továbbra is le kell vonni tőle az egyéni járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vagy társas vállalkozóként, illetve munkaviszonyban álló dolgozóként egyaránt biztosított marad, és egyedül az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék alól mentesül a Tbj-tv. 25/A. §-ának c) pontja értelmében.Annak viszont nincs akadálya, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló járulékai

Kérdés: Valóban igaz, hogy nem kell levonni a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot annak a munkavállalónak a béréből, aki korábban rokkantsági nyugdíjat kapott, jelenleg pedig rokkantsági ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulék és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék mellett a 3 százalékos pénzbeli és az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjas munkavállalónak minősül az, aki a rokkantsági ellátás mellett dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot, valamint 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet.A járulékfizetés ellentételezéseképp az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak alapja

Kérdés: Milyen időszak alapján állapítják meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak összegét abban az esetben, ha a komplex minősítés szerinti egészségi állapot romlása és az ellátás igénylése eltérő évben van? Milyen időpontig igényelhető az ellátás, ha a minősítés után a beteg még szeretné kimeríteni táppénzjogosultságát? Milyen feltételekkel vállalhat munkát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni egészségbiztosítási járulék mellett – 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék és 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék is terheli.A megváltozott munkaképességű személynek minősülő munkavállalót – függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Milyen egyéni járulékok terhelik a munkavállalót a rokkantsági ellátás mellett fennálló munkaviszonyból származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyából származó munkabérét 10 százalékos nyugdíjjárulék és 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék terheli.A teljesség kedvéért említsük meg azt is, hogy a nyugdíjjárulék megfizetésével szolgálati időt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.