12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Ügyvezetés munkaviszony mellett
Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
2. cikk / 12 Egyszemélyes kft.
Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?
3. cikk / 12 Járulékfizetés hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége a hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt annak a nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkezett bt.-ben kisadózó, és emellett az általános szabályok szerint adózó egyéni vállalkozó?
4. cikk / 12 Személyes közreműködés GYES mellett
Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszonyban ingyenesen egy kft. tagja abban az esetben, ha gyermeke kétéves kora után GYES-t kíván igénybe venni, és a cégben van egy másik ügyvezető is? Lehet két ügyvezetője egy időben egy cégnek? Kötelező jövedelmet kivennie abban az esetben, ha a társaság tevékenységében személyesen is közreműködik? Milyen közterheket kell megfizetni a személyes közreműködésre tekintettel? Kell módosítani a társasági szerződést abban az esetben, ha a személyes közreműködést, illetve az ügyvezetést munka-viszony keretében szeretné ellátni? Van valamilyen időkorlát a munkaidőre vonatkozóan a GYES melletti munkavégzés esetén?
5. cikk / 12 Rokkantsági ellátásban részesülő tag
Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
6. cikk / 12 Többes jogviszonyú vállalkozó járulékai
Kérdés: Meg kell fizetni a teljes összegű minimálbér után a járulékokat egy kft. tulajdonos ügyvezetője után abban az esetben, ha heti 20 órás munkaviszonyban dolgozik a cégben, vagy elegendő az arányos részt figyelembe venni? Főállású vagy nem főállású kisadózónak fog minősülni ez alapján a kata hatálya alá tartozó egyéni vállalkozásában?
7. cikk / 12 Kettős állampolgárságú ügyvezető
Kérdés: Keletkezik valamilyen közteherfizetési kötelezettsége egy orosz-magyar állampolgárságú személynek abban az esetben, ha Oroszországban és Magyarországon is rendelkezik lakcímmel, és Magyarországon alapít egy egyszemélyes kft.-t, amelynek ő lesz az ügyvezetője? Oroszországban több céggel is rendelkezik, és fizeti a közterheket.
8. cikk / 12 Kft.-tag jogviszonya
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség, és melyik jogviszonyban válik biztosítottá egy egyszemélyes kft. tulajdonos tagja, aki heti 5 órás munkaviszonyban látja el az ügy-vezetői teendőket, márciustól pedig személyesen is közre-működik a társaságban, amelyért díjazásban nem részesül? Az ügyvezetés munkaviszonyban történő ellátását a társasági szerződés rögzíti.
9. cikk / 12 Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
10. cikk / 12 Végelszámoló jogállása
Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.