Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...időszakot, illetve keresetet. A tanulónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után a tanuló 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, továbbá 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ezeket a járulékokat a munkáltató állapítja meg, vonja le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Rokkantsági ellátásban részesülő tag

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
Részlet a válaszából: […] ...Ezen belül egyéni járulékként meg kell fizetnie a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot. Pontosan úgy, mintha nem minősülne rokkantsági ellátásra jogosultnak.A minimális havi adó- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Bíróság által megítélt kártérítés késedelmi kamatának alapja

Kérdés: A bíróság által megítélt kártérítés bruttó vagy nettó összege lesz az ítéletben szereplő késedelmi kamat alapja?
Részlet a válaszából: […] ...ellenértéke, a bíróság által határozattal megítélt kártérítés nem képezi sem a nyugdíjjárulék, sem az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját, amit a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontjában foglaltak külön meg is erősítenek. Ezzel összhangban az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Munkavállalás EGT-tagállamban

Kérdés: Milyen teendői vannak a hatóságok felé annak a munkavállalónak, aki 2016. június 30-ig egy magyar vállalkozásnál állt főfoglalkozású munkaviszonyban, és július 1-jétől Svájcban kapott állást, amely esetleg itthonról is végezhető? Hogyan kell teljesíteni a közteherfizetési kötelezettségeket ebben az esetben? Meg kell tartania a magyarországi munkaviszonyát abban az esetben, ha nem szeretné elveszíteni az itthoni biztosítását? Milyen következménnyel jár ez a változás a dolgozó gyermekeinek biztosítására?
Részlet a válaszából: […] ...és meg kell fizetnie saját maga után a szociális hozzájárulási adót, a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot. Ebben az esetben a külföldi vállalkozástól a foglalkoztatót terhelő közterhek megelőlegezése vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...kimondja, hogy a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját. Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony hiányában az elmaradt munkabér címén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíti, hogy a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját [Tbj. 21. § c) pont].Mindezekkel összhangban mutatott rá a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Elláthatja 0 forintos megbízási díj ellenében a kft. ügyvezetését egy olyan magánszemély, aki semmilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik, vagy ebben az esetben mindenképpen fizetni kell neki biztosítási kötelezettséget eredményező összegű megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...százalékos szociális hozzájárulási adót, a minimálbér 150 százalékának alapulvételével a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, és a minimálbér alapulvételével a 10 százalékos nyugdíjjárulékot.Ha nem tulajdonos tagról van szó, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...utána az egyéni járulékokat – a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot (melyből 4 százalékos mértékű a természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3 százalékos a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem alapulvételével 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot köteles megállapítani és levonni. A kanadai vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.