Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
Részlet a válaszából: […] ...álló koreaiállampolgár után munkaadói és munkavállalói járulékot is fizetni kell. Arészére kifizetett, bérköltségként elszámolt munkabér után a társaságotszakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli, továbbá a tételesegészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Főállású anya személyes közreműködése

Kérdés: Egy társaság két 50-50 százalékos részesedéssel rendelkező magánszemély tulajdonában van. Az egyik tulajdonos jelenleg főállású anya, de ő látja el az ügyvezetői teendőket, ezen túl pedig a társaság tényleges árbevételszerző tevékenységében (munkaruhavarrás) is közreműködik. Köthető-e megbízási jogviszony a tényleges munkavégzésre havi 5000 forint összegű megbízási díj ellenében, ha az ügyvezetést is megbízási jogviszony keretében látja el, de ezért díjazásban nem részesül? Milyen közterheket kell megfizetni utána, és nem kerül-e veszélybe a gyermeknevelési támogatása?
Részlet a válaszából: […] ...(heti 20 órás) munkaviszony keretében látná el az említett tag aminimálbér 50 százalékát elérő díjazásért.Ebben az esetben munkabére után ugyan meg kell fizetnivalamennyi járulékot (29 százalék társadalombiztosítási járulék, 9,5 százaléknyugdíjjárulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...egyaránt keletkezik [Tbj-tv.19. § (1)–(3) bekezdései, 20. §, 24. §, Eho-tv. 6. § (3) bekezdés a) pontja].Emellett munkabére után a 3 százalékos munkaadói és a 1,5 százalékosmunkavállalói járulékot is meg kell fizetni. Az ügyvezető esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Több jogviszony egy vállalkozásban

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek 2008. január 1-jétől a cégnek és a magánszemélynek az alábbi esetben? A vállalkozás egyik tagja 2004. májustól heti 36 órás munkaviszony mellett látta el a cég ügyvezetését, társas vállalkozóként havi fix összegű jövedelmet vett fel. 2007. március 1-jétől megszűnt a főállása, ezért saját vállalkozásával kötött munkaszerződést műszaki igazgató munkakörben, az ügyvezetői feladatok ellátásáért viszont díjazást nem vett fel. Az új Gt. előírásai alapján az ügyvezetői munkakörre kíván 4 órás munkaszerződést kötni havi 69 000 forint munkabérért, és mellette társas vállalkozóként is közreműködne, de nem venne fel jövedelmet, és járulékokat sem fizetne.
Részlet a válaszából: […] ...a 9,5 százalék nyugdíjjárulékot, a 6százalék egészségbiztosítási járulékot, a havi 1950 forintos tételes ehót, míg69 ezer forintos munkabérét szintén az említett mértékű járulékok terhelik. Amunkabér után ezeken túlmenően fennáll a munkaadói, munkavállalói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...irányadónak kell tekinteni.Amennyiben a fiatal munkavállaló alkalmazására munkaviszonykeretében kerül sor, a részére kifizetett bruttó munkabérből az általánosszabályok szerint le kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot(magán-nyugdíjpénztári tag esetében 0...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Egy kft.-nek két tulajdonosa van, a tulajdoni arány 10 százalék és 90 százalék. A 10 százalékos tulajdoni résszel rendelkező tag munkaviszony keretében ügyvezetői teendőket lát el 57 000 forint/hó munkabér ellenében, a 90 százalékos tulajdonos jelenleg GYES-en van, de napi 4 órában, munkaviszony alapján menedzseri munkakörben dolgozik, melyért havi 120 000 forintot kap. Számfejthető-e munkaviszonyban a tagok jövedelme, ha a társasági szerződés szerint nincs személyes közreműködési kötelezettségük?
Részlet a válaszából: […] A 10 százalékos tulajdoni résszel rendelkező ügyvezetőmunkaviszonyával nincs probléma, a társaság helyesen állapította meg ajogviszonyát.Sajnos ugyanez a 90 százalékos részesedéssel rendelkező tagesetében nem mondható el. Az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2000. évi 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Családi gazdálkodó közterhei munkaviszony esetén

Kérdés: Egy családi gazdálkodó (őstermelő) 2005. január 1-jei dátummal egyéni megállapodást kötött a tb-vel járulékfizetésre. Amennyiben 2005. április 15-től részmunkaidős állást vállal, mit kell a béréből vonni, és milyen járulékfizetés terheli a munkáltatót, illetve kell-e utána tételes eho-t fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...járulékotfizetnie. A továbbiakban pedig a munkaviszonyban álló biztosítottra vonatkozóáltalános járulékfizetési szabályok szerint a munkabére után a foglalkoztatót a29 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli, míg a biztosítottól a 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] ...jelent, de ebben az esetben erről nincsen szó. Marad tehát a munkaviszony vagy a megbízásos jogviszony. Munkaviszony esetén az ügyvezető munkabére után az általános szabályoknak megfelelően kell megfizetni a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Szakképző iskolai hallgató ösztöndíja

Kérdés: Tanulószerződéssel rendelkező szakmunkástanuló 15 000 Ft/hó ösztöndíjat kap. Milyen levonások, illetőleg járulékok terhelik a tanulót és a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...egyebek között az Szt. előírásai alapján a tanulót megillető juttatás is –, de csak azt a részét, amely a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát – ez jelenleg 15 000 forint – nem haladja meg [Szja-tv. 3. § 71. pontja és 72. pontjának e) alpontja]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Román állampolgár biztosítási jogviszonya

Kérdés: Egy román állampolgár egy bejegyzett magyar kft. résztulajdonosa. A társaság ügyeinek a vitelére és az ügyvezetésre 3 tag jogosult, akik képviseleti és üzletvezetési jogukat külön-külön gyakorolják, önálló eljárásra jogosultak. A román állampolgárnak adószáma van, TAJ-száma nincs. Milyen címen vehet ki pénzt a kft.-ből, és ennek milyen közterhei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...az 1962. évi 5. tvr. által kihirdetett magyar-román szociálpolitikai megállapodást is – kiterjed rá a biztosítás. Ez azt jelenti, hogy munkabére után az általános szabályok szerint le kell róni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.
1
2