Főállású anya személyes közreműködése

Kérdés: Egy társaság két 50-50 százalékos részesedéssel rendelkező magánszemély tulajdonában van. Az egyik tulajdonos jelenleg főállású anya, de ő látja el az ügyvezetői teendőket, ezen túl pedig a társaság tényleges árbevételszerző tevékenységében (munkaruhavarrás) is közreműködik. Köthető-e megbízási jogviszony a tényleges munkavégzésre havi 5000 forint összegű megbízási díj ellenében, ha az ügyvezetést is megbízási jogviszony keretében látja el, de ezért díjazásban nem részesül? Milyen közterheket kell megfizetni utána, és nem kerül-e veszélybe a gyermeknevelési támogatása?
Részlet a válaszából: […] ...(heti 20 órás) munkaviszony keretében látná el az említett tag aminimálbér 50 százalékát elérő díjazásért.Ebben az esetben munkabére után ugyan meg kell fizetnivalamennyi járulékot (29 százalék társadalombiztosítási járulék, 9,5 százaléknyugdíjjárulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Több jogviszony egy vállalkozásban

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek 2008. január 1-jétől a cégnek és a magánszemélynek az alábbi esetben? A vállalkozás egyik tagja 2004. májustól heti 36 órás munkaviszony mellett látta el a cég ügyvezetését, társas vállalkozóként havi fix összegű jövedelmet vett fel. 2007. március 1-jétől megszűnt a főállása, ezért saját vállalkozásával kötött munkaszerződést műszaki igazgató munkakörben, az ügyvezetői feladatok ellátásáért viszont díjazást nem vett fel. Az új Gt. előírásai alapján az ügyvezetői munkakörre kíván 4 órás munkaszerződést kötni havi 69 000 forint munkabérért, és mellette társas vállalkozóként is közreműködne, de nem venne fel jövedelmet, és járulékokat sem fizetne.
Részlet a válaszából: […] ...a 9,5 százalék nyugdíjjárulékot, a 6százalék egészségbiztosítási járulékot, a havi 1950 forintos tételes ehót, míg69 ezer forintos munkabérét szintén az említett mértékű járulékok terhelik. Amunkabér után ezeken túlmenően fennáll a munkaadói, munkavállalói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy 3 személyes kft. munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető tagja, aki egyben egyéni vállalkozó is? Helyesen jár-e el a társaság, ha az ügyvezetőnek havi díjként 65 500 forint tagi jövedelmet fizet ki, mely után megfizeti a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a tételes ehót, valamint levonja belőle az szja-t és az egyéni járulékokat, tekintettel arra, hogy az ügyvezető az év elején azt választotta, hogy az adóévben társas vállalkozóként fizeti meg legalább a minimálbér után az adókat és a járulékokat, egyéni vállalkozásában pedig csak vállalkozói járulékot fizet? A társaságban a három tulajdonos egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkezik. A tag a továbbiakban az egyéni vállalkozásában nem szeretne fizetni, kizárólag a társaságban kívánja leróni a közterheket.
Részlet a válaszából: […] ...legalább heti 36 órát elérő – munkaviszony keretébenvégzi az ügyvezetői feladatokat. Ebben az esetben (legalább a minimálbért elérőmunkabére után) a 29 százalék társadalombiztosítási járulék, a 8,5 százaléknyugdíjjárulék, a 7 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 18.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási jogviszonyát annak a beltagnak, aki rendelkezik egy heti 30 órás munkaviszonnyal, ahol a havi bruttó munkabére 200 ezer forint? Melyik jogviszonyában kell közterheket fizetnie, és milyen összegben?
Részlet a válaszából: […] ...a tisztázása. Hiszen első alkalmazásábanegyértelmű helyzete: munkaviszonyban álló dolgozóként biztosított, 200 ezerforintos munkabére után meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosításijárulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, a 7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya

Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetnélkül – a saját jogán biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a)pontja]. Erre figyelemmel a részére kifizetett munkabér járulékalapot képezőjövedelemnek számít, ami után a kérdésben helyesen felsorolt járulékokat megkell fizetni. A Tbj-tv. 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Nyugdíjas szövetkezeti elnök jövedelme

Kérdés: Kiegészítő tevékenységűként vehet-e ki jövedelmet az elnöki tevékenység ellátásáért az a szövetkezeti tag, aki 2005 októberéig munkaviszonyban látta el az elnöki tevékenységet, 2005 novemberétől pedig nyugdíjasként tevékenykedik?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyvagy vállalkozási jogviszony keretében személyesen közreműködik.Munkaviszony esetén a munkavégzésért kifizetett jövedelmemunkabér, ami után 29 százalék tb-járulékot és 4 százalék természetbeniegészségbiztosítási járulékot, valamint tételes eho-t...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...irányadónak kell tekinteni.Amennyiben a fiatal munkavállaló alkalmazására munkaviszonykeretében kerül sor, a részére kifizetett bruttó munkabérből az általánosszabályok szerint le kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot(magán-nyugdíjpénztári tag esetében 0...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Egy kft.-nek két tulajdonosa van, a tulajdoni arány 10 százalék és 90 százalék. A 10 százalékos tulajdoni résszel rendelkező tag munkaviszony keretében ügyvezetői teendőket lát el 57 000 forint/hó munkabér ellenében, a 90 százalékos tulajdonos jelenleg GYES-en van, de napi 4 órában, munkaviszony alapján menedzseri munkakörben dolgozik, melyért havi 120 000 forintot kap. Számfejthető-e munkaviszonyban a tagok jövedelme, ha a társasági szerződés szerint nincs személyes közreműködési kötelezettségük?
Részlet a válaszából: […] A 10 százalékos tulajdoni résszel rendelkező ügyvezetőmunkaviszonyával nincs probléma, a társaság helyesen állapította meg ajogviszonyát.Sajnos ugyanez a 90 százalékos részesedéssel rendelkező tagesetében nem mondható el. Az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2000. évi 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Méltányossági GYES-en lévő ügyvezető járulékai

Kérdés: Méltányossági GYES-en lévő, 12 éves lisztérzékeny gyermekét ápoló édesanya ügyvezető a családi kft.-ben, amelynek székhelye a lakásukon van. Kell-e és milyen járulékokat fizetni a társaságnak a személyesen közreműködő ügyvezetője után, ha nem vesz fel díjazást semmilyen formában?
Részlet a válaszából: […] ...kell jogviszonyára alkalmazni [Gt. 30. § (3) bekezdése].E szabályt alkalmazva, itt egyértelműen megbízásról van szó, hiszen munkabér hiányában munkaviszony eleve nem jöhet szóba.A megbízási jogviszonyban álló személyre csak akkor terjed ki a biztosítás, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Közterhek visszamenőleges megállapítása

Kérdés: A 2002-2003. évi, vagy a jelenlegi jogszabályok alapján kell a visszamenőleges egyéni járulékokat és az eho-t levonni, bevallani és megfizetni abban az esetben, ha a Munkaügyi Bíróság ítélete miatt a dolgozó 2002. május 10-én jogellenesen megszüntetett munkaviszonyát 2004. február 23-ra vissza kellett állítani?
Részlet a válaszából: […] ...úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.Ennek megfelelően a 2002-re vonatkozó munkabér esetében a nyugdíjjárulék-alap meghatározásánál meg kell állapítani a dolgozó 2002., 2003., illetve 2004. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.
1
2