GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról, akkor az Mt. 59. §-a értelmében valóban rendezni kell a munkabérét, azaz a juttatásait az időközben bekövetkezett változásokhoz kell igazítani. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése

Kérdés: Meg kell szüntetni a jogviszonyait egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki emellett egyéni vállalkozással is rendelkezik abban az esetben, ha igényt nyújtott be megváltozott munkaképességű személyek ellátására?
Részlet a válaszából: […] ...amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszony egyik leglényegesebb jellemzőjének. A munkaviszonyban ugyanis a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni, a munkavállaló pedig semmilyen körülmények között nem mondhat le a munkabérére vonatkozó igényéről.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...választ a leírtak alapján úgy foglalhatjuk tömören össze, hogy a két tag részére a 20 órás munkaviszonyukra tekintettel kifizetett munkabér után a kft.-t a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó, míg a biztosítottakat a 10 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Kft.-tagok társadalombiztosítási közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterheket kell megfizetni egy kétszemélyes kft. tagjai után abban az esetben, ha mindketten 20 órás munkaviszonyban közreműködnek a társaság tevékenységében, amelybe beletartozik az ügyvezetés is? Az egyik tag nyugdíjas.
Részlet a válaszából: […] ...Ez azt jelenti, hogy biztosítási és járulékfizetési kötelezettségük a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint áll fenn, azaz munkabérük után a kifizetőnek le kell rónia a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, míg a nem nyugdíjas tagot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Korhatár előtti ellátásban részesülő ügyvezető

Kérdés: Befolyásolja bármilyen formában a korhatár előtti ellátást egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjének jövedelme, aki munkaviszonyában a minimálbérrel megegyező összegű munkabért kap, ezért a társaságban csak az egyszerűsített vállalkozói adóval csökkentett jövedelmet veszi fel? Hogyan számít be a kereseti korlátba ez a jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó társas vállalkozás – ügyvezetésre tekintettel – társas vállalkozónak minősülő tagjáról van szó, aki nem kiegészítő tevékenységet folytat ugyan (hiszen nem saját jogú nyugdíjas), de rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adót.A közterhek minimalizálására egy részmunkaidős munkaszerződés lehet a megoldás, amely alapján ugyan kötelező a munkabérfizetés, de ennek összege arányos lehet a megállapított munkaidővel.A fentiek alapján biztosított beltag jogosulttá válik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Elveszítheti a rokkantsági ellátásra való jogosultságát az a személy, aki a bérjövedelme mellett osztalékjövedelmet szerez, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok szerint adózó jövedelmet realizál?
Részlet a válaszából: […] ...tartozik ebbe a körbe, ahogy nem kell a kereseti korlátba beszámítani a nem főállású kisadózóként szerzett bevételt sem.Ezzel szemben a munkabért vagy a személyes közreműködésére tekintettel kapott járulékalapot képező jövedelmet (tagi jövedelmet), illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Nem működő bt. beltagja

Kérdés: El tudja kerülni valamilyen módon a járulékfizetési kötelezettséget egy betéti társaság beltagja abban az esetben, ha a társaság jelenleg nem működik, utoljára néhány napja adott ki számlát, de jelenleg semmilyen bevétele nincs, és nem is várható? A tag a bt.-n kívül semmilyen jog­viszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...kötött – pl. mindössze heti 2 órára szóló – munkaszerződés alapján a minimálbér munkaidővel arányos összegének megfelelő munkabér után keletkezik csak járulékfizetési kötelezettség a beltag után. Munkaviszony hiányában a beltag ügyvezetőként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Jogosultság ekho választására

Kérdés: Választhatja az ekho szerinti adózást az a megbízási jogviszonyban álló magánszemély, aki rendelkezik ugyan máshol munkaviszonnyal, de ebben a munkaviszonyában munkabére havonta nem éri el a minimálbér összegét? A 25 milliós ekho maximum arányosítását alkalmazza, vagy figyelmen kívül kell hagyni az ekhóra tett nyilatkozatát a minimálbér hiánya miatt?
Részlet a válaszából: […] ...azzal, hogy ezáltal csökken a 25 milliós felső határa.Például ha egy munkavállaló a munkaviszonyában 2014-ben 600 0000 forintnyi munkabérben részesül, akkor 2014-ben 600 000 / (12 x 101 500) x 25 000 000 = 12 315 271 forintos bevételi összeghatárig vállalhatja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.
1
2
3
4
9