Külföldre költöző munkavállaló távmunkavégzése

Kérdés: Ki kell jelenteni a ’T1041 nyomtatványon egy magyar cég magyar állampolgárságú munkavállalóját, aki néhány hónapja kiköltözött az egész családjával Máltára, és a továbbiakban onnan végzi a munkáját távmunkában? A dolgozó még rendelkezik magyar állandó lakcímmel, de a tajkártyája már nem érvényes Magyarországon, a férje munkaviszonyban dolgozik Máltán, ő pedig egyéni vállalkozást indított, a gyermekeik ott járnak óvodába és iskolába. Ebben az esetben csak a személyi jövedelemadót kell levonni tőle, és szociális hozzájárulási adót kell fizetni utána? Milyen igazolásokat kell bekérnie a munkáltatónak ebben az esetben? Négygyermekes anyaként továbbra is jogosult az adókedvezményre? Helyesen gondolja a munkáltató, hogy családi pótlékra, és így a családi kedvezményre a továbbiakban nem jogosult a munkavállaló? Hogyan változik a fenti munkavállaló bejelentése, számfejtése, NÉTAK-kedvezménye és családi kedvezménye abban az esetben, ha eladja magyarországi ingatlanát, és nem lesz magyar állandó lakcíme sem?
Részlet a válaszából: […] ...Ez azt is jelenti, hogy Magyarországon a biztosítási jogviszonya megszűnik, így a ’T1041-es nyomtatványon ki kell jelenteni. A dolgozó munkabérét Magyarországon valóban nem terheli társadalombiztosítási járulék, és szociális hozzájárulási adót sem kell fizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója

Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
Részlet a válaszából: […] ...ország lokális vagy országos jogszabályaival szemben, melynek következtében a külföldön dolgozó munkavállaló adóilletőségét és a munkabér-jövedelem adóztathatóságát az adott egyezmény előírásai szerint kell megállapítani.A tb-kötelezettség meghatározásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Számítási időszakban elért jövedelem módosításának hatása a GYED napi összegére

Kérdés:

Valóban minimális összegű gyermekgondozási díjra lesz jogosult az a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki késedelmesen terjesztette elő a szülési szabadság iránti igényét, ezért öt hónapon keresztül változatlanul illetményben részesült, amit a munkáltató visszavont, majd egy összegben számfejtette a szülési szabadság idejére járó ellátást? Ez az eljárás hátrányosan érinti a GYED összegét, mert kiesik a számítási időszakból. Helyesen járt el a foglalkoztató ebben az esetben? Érveik szerint az Eb-tv.-ben foglaltak alapján végezték a számfejtést, és a bevallás adattartalma is ennek megfelelő. Az érintett édesanya több mint hét év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik.

Részlet a válaszából: […] ...18 hónapon belül – korábbi döntését módosíthatja vagy visszavonhatja.A kifizetőhely által használt érvrendszer sérülékeny, mert a munkabértartozás kiegyenlítésével nem a vonatkozási időszak szerinti szakaszoltsággal, hanem egy összegben utalta a szülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Szakképzési munkaszerződés

Kérdés:

Szakképzési munkaszerződésnek tekinthető a korábbi munkaszerződés módosítása, ha ennek alapján a szakképzésbe bevont munkavállalók négy órában az eredeti munkaköri feladataikat végzik, négy órában pedig a szakképzésben vesznek részt? Milyen feltételeknek kell megfelelnie a szerződésnek, illetve milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia ebben az esetben? A bér mely elemeire vonatkozik szociálishozzájárulásiadó-mentesség, ha a két elkülönített feladathoz két külön-külön meghatározott bér tartozik (pl. képzési időszakra 160 ezer forint, eredeti feladatok ellátására 280 ezer forint), illetve pótlék, prémium és jutalom kifizetésére is sor kerül?

Részlet a válaszából: […] ...és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát, és ehhez igazodóan a képzésben részt vevő személyt megillető munkabér, illetve szabadság mértékét. A felek ebben az esetben úgy is rendelkezhetnek, hogy a képzésben részt vevő személyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló szülése

Kérdés: Alkalmazható a Tbj-tv. 32. §-ának a) pontjában megfogalmazott járulékmentesség a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló rendőr szülési szabadságának idejére járó távolléti díj elszámolásakor ugyanúgy, mint a csecsemőgondozási díj esetében?
Részlet a válaszából: […] ...úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság idejére távolléti díj jár. A munkabérként viselkedő távolléti díj az Eb-tv. hivatkozott módosításáig korábban valóban kedvezőbb helyzetbe hozta a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Járulékok utólagos levonása

Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztató legteljesebb figyelme mellett is előfordul, hogy a munkabért terhelő kötelező érvényű, külön jogszabályban meghatározott, munkáltató általi levonással teljesítendő adóelőleg és járulék tételeket hibásan állapítja meg, vonja le és vallja be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Letiltás hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személytől

Kérdés: Letiltás alapját képezi egy hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy részére esetenként kifizetett jutalom, ha egyébként a házastársak egyezsége alapján az esedékes gyermektartásdíjat illetménye meghatározott százalékában köteles fizetni? A bírósági végzés a letiltás alapjaként az illetmény és a jövedelem fogalmakat használja.
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazására, készfizető kezesi felelősség érvényesítésére a Vht. rendelkezései az irányadók. A Vht. alapján munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, az Szja-tv. szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Jogalap nélkül felvett előleg elszámolása

Kérdés: Hogyan vonható vissza az összesen 1?400?000 forint összegben felvett utazási előleg attól a dolgozótól, aki nem tud számlákat bemutatni, és most ki szeretne lépni a cégből? Fizetési felszólítás vagy beleegyező nyilatkozat szükséges ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...indokoltságát.A munkáltató lehetőségeit a jogalkotó egzakt módon meghatározza. Az Mt. 161. §-ának (1) bekezdése alapján a munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Adókülönbözet

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló személyijövedelemadó-bevallásának elkészítése közben adókülönbözetet tár fel, mert év közben helytelenül, a ténylegesnél alacsonyabb összegben állapította meg és vonta le a személyijövedelemadó-elő-leget?
Részlet a válaszából: […] ...különbözetét a munkáltató – a számára előírt legközelebbi fizetéskor, de legkésőbb június 20-ig – levonja vagy visszafizeti.A munkabérből havonta levont adóhátralék nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Helytelenül levont járulékok

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató helytelenül vonta le a járulékokat a munkavállalójától?
Részlet a válaszából: […] ...levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.
1
2
3