Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója

Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
Részlet a válaszából: […] ...ország lokális vagy országos jogszabályaival szemben, melynek következtében a külföldön dolgozó munkavállaló adóilletőségét és a munkabér-jövedelem adóztathatóságát az adott egyezmény előírásai szerint kell megállapítani.A tb-kötelezettség meghatározásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén

Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
Részlet a válaszából: […] ...pedig pl. március 1-jétől augusztus 31-ig tart, a keret 6 hónapos tartama alatt 504 órát foglalkoztatható a dolgozó, természetesen a munkabérre, a bérpótlékokra, a munkaidő beosztására, a napi munkaidőre, a pihenőnapra és a pihenőidőre vonatkozó szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Nyugdíjas munkavállaló szabadsága, betegszabadsága

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap beteg­szabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződés olyan kötelező tartalmi eleme, mely nélkül a munkaszerződés érvénytelen. Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni (minimálbér, garantált bérminimum). Az alapbérrel nem összekeverendő a teljesítménybér, ami a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Távolléti díj számítása

Kérdés: Mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele a távolléti díj számításánál az Mt.-ben? Mi tartozik bele a távolléti díj számításának alapjába? Mi lesz az irányadó időszak, ha valaki pl. 2013 februárjában megy szabadságra?
Részlet a válaszából: […] ...munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő;– ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését írja elő annak mértéke meghatározása nélkül.A felmondási időre járó átlagkeresetet a távolléti díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Bérpótlékok mértéke

Kérdés: 2012. július 1-jétől hogyan alakul a bérpótlékok százalékos mértéke havi munkaidőkeret alkalmazásánál a megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók esetében?
Részlet a válaszából: […] ...esetben osztható be.Az Mt. 139. §-ának (1) bekezdése értelmében a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.Az Mt. 139. §-ának (2) bekezdése értelmében a bérpótlék számítási alapja – eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Tehergépjármű-vezető munka- és pihenőideje

Kérdés: Megsértett-e valamilyen jogszabályt a munkáltató, illetve milyen intézkedéseket kellett volna megtennie az alábbi esetben? Egy tehergépkocsi-vezető 06.00 órától 18.00 óráig fuvarfeladatát látta el, majd 21.00 óráig a járművet takarította. Másnap 04.00 órakor újra munkába állt, 15.20-kor volt egy személyi sérüléssel nem járó balesete, ahol rendőri intézkedés történt és jegyzőkönyv készült, ezért 22.00 órakor ért be a vállalat területére. A munkáltató nem dokumentálta az esetet. A következő nap szintén 04.00 órakor kezdte meg a munkát és 19.00 óráig dolgozott. Van-e valamilyen lehetősége a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkáltatója nem fizeti ki számára a pluszként végzett munkát?
Részlet a válaszából: […] ...kérésre – átadni. A munkavállalót arendelkezésre állási időre – az Mt. 148. § (1) bekezdésében az ügyeletremeghatározott – munkabér illeti meg.Fenti rendelkezések hatálya alá tartozó munkavállalókra azMt. 117/B. §-ának (4) bekezdése, 126. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

A prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány szabályai

Kérdés: Mi a jelentősége az újonnan bevezetett prémiumévek programnak, és milyen előnyei vannak a munkavállalókra nézve?
Részlet a válaszából: […] ...illetmény: a programban részt vevő személynek aprémiumévek programba történő belépését közvetlenül megelőzően irányadóilletménye, munkabére– köztisztviselő esetében – megállapítása esetén – a Ktv.44/B. §-a szerinti személyi illetmény, illetve a Ktv. 42...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.