Ekhós munkavállaló üzemi balesete

Kérdés: Milyen alap figyelembevételével állapítják meg a munkavállaló baleseti táppénzének összegét abban az esetben, ha munkaviszonyában a teljes keresetére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást választotta, és munkába menet balesetet szenvedett? Valóban a minimális nyugdíj 150 százalékát veszik figyelembe ebben az esetben, tekintettel arra, hogy nem fizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...összeget szerez. Ennek hiányában ugyanis az Ekho-tv. 3. §-ának (7) bekezdése alapján nem nyugdíjasként csak a minimálbér feletti munkabére vonatkozásában tehetett volna ekhós nyilatkozatot.Jelen esetben azért is hasznos e másik jogviszony, mert ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Baleset keresőképtelenség ideje alatt

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult a továbbiakban az a saját jogú nyugdíjban részesülő munkavállaló, aki 2016. május 6-tól keresőképtelen, gyógyulása érdekében május 23-tól heti 3 alkalommal fizioterápiás kezelésre járt, június 2-án a kezelés végeztével a kezelő csúszós padlóján elesett, eltörte a lábát, ezért kórházba került, ahol meg kellett műteni? A dolgozó fekvőgipszet kapott, jelenleg is keresőképtelen, a keresőképtelenség kódja "4". A munkavállaló 2016. január 4-től áll a munkáltató alkalmazásában, munkabére havi 200 000 forint, és a keresőképtelenség első 15 napjára megkapta az előírt 15 munkanap betegszabadságot.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.
Részlet a válaszából: […]

A baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre és a táppénzfolyósításra tekintet nélkül a keresőképtelenség időtartamára legfeljebb egy éven át jár. A nyugdíjas dolgozó tehát nem válik ellátatlanná.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

TGYÁS és táppénz alapja

Kérdés: Mi lesz a 2010 márciusában születendő gyermek után járó terhességi-gyermekágyi segély alapja annak a dolgozónknak az esetében, aki 2007. január 1-jétől folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, 2007. szeptember 30-tól első szüléséig táppénzben, majd 2007. december 15-től terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, jelenleg GYED-et kap, és 2009. december 16-ától GYES-re jogosult, amelyet igénybe kíván venni? A dolgozó munkabére nem éri el a minimálbér kétszeresét. Mi lesz a táppénz alapja, ha a GYED lejártát követően nem igényli meg a GYES-t, hanem visszamegy dolgozni, és ezt követően keresőképtelen állományba kerül?
Részlet a válaszából: […] Fő szabály, hogy a terhességi-gyermekágyi segély alapjáulszolgáló jövedelem naptári napi átlagát a táppénz összegének kiszámításáravonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.Ha ez nem lehetséges, mert nincs az igénylőnek sem ajogosultságát megelőző naptári évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 15.

Táppénz alapja

Kérdés: Milyen jövedelem lesz a táppénz alapja 2008. július 4-én kezdődő keresőképtelensége esetén annak a munkavállalónak, akit 2007. március 6-tól foglalkoztat munkáltatója, de 2007. június 30-ig még nappali tagozatos főiskolai hallgató volt, azért a kifizetett munkabére után – az akkor hatályos jogszabályra tekintettel – pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem vontak? 2007. július 1-jétől már megtörtént a pénzbeli egészségbiztosítási járulék levonása, mivel a dolgozó hallgatói jogviszonya megszűnt. A munkavállaló szeptemberben szülni fog. Mi lesz az osztószáma a rendszeres és nem rendszeres jövedelmeknek? Nem rendszeres jövedelmek: 2007. július 4-én kifizetett 70 000 forint jutalom, mely a 2007. március 6-tól 2007. június 30-ig terjedő időben végzett munkáért járt (pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem vontak a jutalom összegéből), 2007. november 30-án kifizetett 2000 forint bankszámla-költségtérítés, 2007. december 3-án kifizetett 70 096 forint 13. havi bér.
Részlet a válaszából: […] Először is azt pontosítsuk, hogy milyen jövedelem vehetőfigyelembe a táppénz alapjaként. Az egészségbiztosítási pénzellátások (táppénz,terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) összegénekmegállapításánál jövedelemként azt az összeget lehet figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.