Elmaradt munkabér

Kérdés: Kell nyugdíjjárulékot fizetni egy 2019. évben kilépett, fejlesztőmérnök munkakörben alkalmazott munkavállaló részére 2014. évre vonatkozóan kifizetett több millió forintos elmaradt munkabérből abban az esetben, ha a kifizetésre egy hosszas bírósági tárgyalást követő ítélet alapján került sor, és a munkavállaló időközben 2018-ban saját jogú nyugdíjassá vált?
Részlet a válaszából: […] ...felső határig – arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették.Tehát a 2014. évre kifizetett munkabért az egyéni járulékalap vonatkozásában 2014-re kell figyelembe venni. Ez azt is jelenti, hogy e jövedelem révén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Külföldi nyugdíjban és rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan alakul annak a Magyarországon munkaviszonyban álló, állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárnak a járulékfizetési kötelezettsége, aki itthon rokkantsági ellátás mellett dolgozik, és Romániából saját jogú nyugdíjban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...saját jogú nyugdíjasnak minősül. Ezt pedig azt jelentené, hogy az Mt. szerinti munkaviszonyában nem terjedne ki rá a biztosítás, és munkabérét nem terhelné egyéni járulék, illetve a foglalkoztatónak sem kellene utána megfizetni a szociális hozzájárulási adót és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Betéti társaság beltagjának járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a betéti társaság beltagját abban az esetben, ha a társaság ügyvezetését megbízási jogviszonyban látja el, amelyért jövedelmet nem vesz fel, emellett heti 40 órás munkaviszonyban dolgozik a cégben a garantált bérminimumnak megfelelő összegű munkabér ellenében? A garantált bérminimum vagy a tagi minimum alapján kell megfizetni a járulékokat ebben az esetben? Érdemes esetleg módosítani a jogviszonyokat a tag nyugdíjazása után?
Részlet a válaszából: […] ...fizetési kötelezettségeket.Munkaviszonya alapján az általános szabályok szerint biztosított, és ennek megfelelően a tényleges munkabére (jelen esetben a garantált bérminimum) alapulvételével meg kell fizetni utána a 22 százalékos (2018. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjas munkavállalónak minősül az, aki a rokkantsági ellátás mellett dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...emiatt az ellátás mellett dolgozó sem tekinthető nyugdíjas munkavállalónak.A rokkantsági ellátás mellett foglalkoztatott személy a munkabéréből 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...választ a leírtak alapján úgy foglalhatjuk tömören össze, hogy a két tag részére a 20 órás munkaviszonyukra tekintettel kifizetett munkabér után a kft.-t a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó, míg a biztosítottakat a 10 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.