Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...csak a közterhek vonatkozásában történik, hiszen a nyugdíjazás napjától a munkavállaló kiegészítő tevékenységűnek minősül, így a munkabéréből kizárólag a személyi jövedelemadót kell majd levonni, társadalombiztosítási járulékot nem, illetve a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Borravaló

Kérdés: Valóban nem tartalmazza a Tbj-tv. a borravaló utáni járulékfizetés lehetőségét? Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásnak ezt követően csak a felszolgálási díj címen kifizetett összeg után kell a közterheket, egészen pontosan a társadalombiztosítási járulékot megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...és a vállalkozás között fennálló jogviszonynak megfelelően adózik, illetve járulékfizetés terheli. Így például munkaviszony esetén munkabérként kezelendő.(Kéziratzárás: 2020. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Öregségi nyugdíjas személy megbízási jogviszonya

Kérdés: Számítania kell az öregségi nyugdíj folyósításának korlátozására annak az ellátásban részesülő személynek, aki megbízási szerződés keretében rendszeres munkát végez?
Részlet a válaszából: […] ...végez, amely biztosítással jár, és a munkából származó jövedelem meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát. Ezt az összeget nevezik hétköznapi nyelven éves keretösszegnek. Az éves keretösszeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Elmaradt munkabér

Kérdés: Kell nyugdíjjárulékot fizetni egy 2019. évben kilépett, fejlesztőmérnök munkakörben alkalmazott munkavállaló részére 2014. évre vonatkozóan kifizetett több millió forintos elmaradt munkabérből abban az esetben, ha a kifizetésre egy hosszas bírósági tárgyalást követő ítélet alapján került sor, és a munkavállaló időközben 2018-ban saját jogú nyugdíjassá vált?
Részlet a válaszából: […] ...felső határig – arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették.Tehát a 2014. évre kifizetett munkabért az egyéni járulékalap vonatkozásában 2014-re kell figyelembe venni. Ez azt is jelenti, hogy e jövedelem révén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszony egyik leglényegesebb jellemzőjének. A munkaviszonyban ugyanis a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni, a munkavállaló pedig semmilyen körülmények között nem mondhat le a munkabérére vonatkozó igényéről.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
Részlet a válaszából: […] ...a saját társaságával. Ebben az esetben természetesen az Mt. minden egyes szakaszát alkalmazni kell a foglalkoztatás során, pl. kötelező a munkabérfizetés, amelynek összegét a minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló szabályok figyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Nyugdíjas személy részére fizetett elmaradt munkabér

Kérdés: Melyik évre vehető figyelembe a 0,5 százalékos nyugdíjnövelés számításánál egy öregségi nyugdíjas munkavállaló részére bírósági ítélet alapján 2014. évre vonatkozóan 2016. december hónapban kifizetett 750 ezer forint összegű elmaradt munkabér?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. R. 4/A. §-ának (2) bekezdése értelmében az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelést) a Tbj-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek egy egyszemélyes kft. tagja és ügyvezetője után, aki a társaság tevékenységében 4 órás munkaviszony keretében személyesen közreműködik (adatfeldolgozást végez), az ügyvezetői megbízásért külön díjazásban nem részesül, és egy másik kft.-ben napi 4 órás munkaviszonyban szintén munkát végez?
Részlet a válaszából: […] ...a szóban forgó személy után járulékfizetési kötelezettség. Természetesen a tag részére a 4 órás munkaviszonya alapján kifizetett munkabérek után a 4 százalékos mértékű természetbeni és a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...választ a leírtak alapján úgy foglalhatjuk tömören össze, hogy a két tag részére a 20 órás munkaviszonyukra tekintettel kifizetett munkabér után a kft.-t a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó, míg a biztosítottakat a 10 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.
1
2
3
4