16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
2. cikk / 16 Kiva alapjának meghatározása
Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
3. cikk / 16 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
4. cikk / 16 Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
5. cikk / 16 Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya
Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
6. cikk / 16 Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
7. cikk / 16 Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja
Kérdés:
Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?
8. cikk / 16 Munkaviszonyban álló egyéni vállalkozó járulékbevallása
Kérdés: Kell-e módosítani a járulékbevallását annak a munkaviszonyban álló egyéni vállalkozónak, akinek a munkaviszonya 2010 januárjában rendkívüli felmondással megszűnt, de a bíróság néhány hete kimondta a felmondás jogellenességét, és helyreállította a jogviszonyt, több millió forint elmaradt munkabért megítélve?
9. cikk / 16 Részmunkaidős munkavállaló szolgálati ideje
Kérdés: Szolgálatiidő-számítás szempontjából teljes munkaidősnek minősül-e az a munkaviszony, amelyben heti 36 órás teljes munkaidős foglalkoztatásban állapodtak meg a felek, havi bruttó 72 000 forintos díjazás ellenében? Van-e jelentősége annak, ha a dolgozó őstermelői tevékenységet is folytat?
10. cikk / 16 Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj
Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
