Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...ideje alatt, kivéve ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt. Előbbi szabályokra tekintettel tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] ...– függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától – a hónap első napján érvényes kötelező havi legkisebb munkabér (minimálbér) legalább húsz százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...is csökkentek.Ez adott esetben azt jelenti, hogy ha egy felsőfokú végzettséggelés Start kártyával rendelkező pályakezdő havi munkabére 200 000 forint, aminimálbér kétszerese (143 000 forint) után a foglalkoztató a 10, illetve 20százalékos közterhet fizeti meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Egyéni vállalkozó foglalkoztatása

Kérdés: Színlelt szerződésnek minősül-e, ha egy cég vállalkozói szerződés keretében napi 6 órában biztosít egy főt partnere számára vámügyintézési munkák elvégzésére? A vámügyintéző egyéni vállalkozó, vállalkozói tevékenységét már több mint 10 éve folytatja, és több céggel is kapcsolatban áll.
Részlet a válaszából: […] ...beszélünk. Ezek: 1. A munkakör, amely nem egy jól elhatárolhatókonkrét feladatot jelöl meg, hanem a munka fajtáját. 2. A munkabér, amelyettörvényi keretek között kell megállapítani, pl. minimálbér vagy a túlmunkadíjazása, rendszeres, nincs kockázati része...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeknek megfelel. Munkáltatónál működőcsaládtámogatási kifizetőhely esetén az ellátást utólag, a tárgyhónapra járómunkabér elszámolásával, a Területi Államháztartási Hivatal számfejtése eseténa tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...évente a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény állapítja meg."A fentiek alapján a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot a munkabérből is és a felhasználási szerződés alapján kifizetett, társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelemből is a 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.