Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés: Figyelembe kell venni a korábban felvett lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztési idő lejárta előtti visszafizetésekor a 44/2012. BM rendelet 13. §-ának (1) bekezdése alapján elengedett összeget egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki havi 300 ezer forint munkabérrel munkaviszonyban is áll?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLXVII. tv. 11. szakasza értelmében a szolgálati járandóságban vagy korhatár előtti ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén, éves szinten legfeljebb a minimálbér 18-szorosát meg nem haladó társadalombiztosításijárulék-alapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Átalányadózó egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Egy munkavállaló 4 órás munkaviszonyban áll egy kft.-ben, és mellette átalányadózó egyéni vállalkozó. Csökkenti az átalányadózóként fizetendő szociális hozzájárulási adó alapját a kft. által a munkabér után megfizetett szociális hozzájárulási adó? Az átalányadó alapja meghaladná a 4 800 000 forintot.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben átalányadózó egyéni vállalkozóról van szó, aki emellett részmunkaidőben munkaviszonyban áll. Hogy a munkaideje napi vagy heti 4 óra, az a kérdésből egyértelműen nem derül ki, de ez az egyéni vállalkozóként fizetendő kötelezettségek szempontjából érdektelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Távmunkavégzés költségtérítése

Kérdés: Mennyiben szolgálhatja a munkáltató és a munkavállaló közös gazdasági érdekeit az otthoni munkavégzés az új jogszabályi környezet figyelembevételével?
Részlet a válaszából: […] ...ennél nagyobb összeget is költségként megfizetni a munkavállalók részére, ez azonban már a fenti mérték felett, normál módon, azaz a munkabérhez hasonlóan adózik.A felek megállapodhatnak tételes költségelszámolásban is, ennek részletszabályait azonban az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Osztalék

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adóra megállapított maximumösszeget egy kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője esetében, aki munkaviszonyban látja el a feladatait a kft.-ben, más jogviszonya nincs, és megváltozott munkaképességére tekintettel a cég szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményben részesül utána? A bruttó munkabért vagy a ténylegesen megfizetett adót kell figyelembe venni abban az esetben, ha az érintett fel kívánja venni a 2021. évi osztalékot? A bruttó bére eléri a minimálbér kétszeresét, de a ténylegesen megfizetett adó – a kedvezmény miatt – nem éri el a minimálbér kétszeresét.
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja, illetve– a Tbj-tv. 30. §-a alapján megállapított járulékalap összege.Tehát a kérdésben említett ügyvezető munkabérének egésze csökkentő tényező, függetlenül attól, hogy annak csak egy részét terheli ténylegesen szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Kiva alapja

Kérdés: Mi tartozik pontosan a személyi jellegű kifizetések körébe a kisvállalati adó alapjának meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] ...a figyelmet, hogy abban az esetben, ha egy kiva hatálya alá tartozó vállalkozás által munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát, akkor – bár a Tbj-tv. 27. § (2) bekezdése értelmében a járulékot legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Diák szünidei foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy cégnél egy 15. életévét betöltött diák, akinek havonta a 15 napot nem haladja meg a foglalkoztatása? Milyen összegű munkabért kell fizetni a részére, ha munkaviszonyban, illetve, ha alkalmi munkavállalóként történik a foglalkoztatása? Szükséges a szülői engedély abban az esetben is, ha az egyik szülő szintén a munkáltatónál dolgozik, és mindkét szülő a gyermekkel él?
Részlet a válaszából: […] ...írásba foglalni. Ez megtörténhet pl. a munkaszerződés végén egy záradék formájában, de külön dokumentumban is.A fiatal munkavállaló munkabérére vonatkozóan az Mt. nem tartalmaz külön előírást. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyban az alapbérnek, teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap

Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...eső járulékkötelezettséget.A személyi jellegű ráfordítások az Szt. 79. §-ának (1) bekezdése értelmében az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összegek, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló éves keretösszege

Kérdés: Arányosítani kell az éves keretösszeget a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók esetében, ha a munkaviszony év közben kezdődik?
Részlet a válaszából: […] ...végez, amely biztosítással jár, és a munkából származó jövedelme meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát. Ez az úgynevezett éves keretösszeg.Amennyiben a kötelező legkisebb munkabér havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony esetén a minimálisan fizetendő órabér 2020-ban legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, azaz 787 forint/óra, szakképzettséget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum 87 százaléka, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Munkabérelőleg

Kérdés: Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a munkavállalónak, ha a 6 hónapra és a minimálbér ötszörösét meg nem haladó mértékben folyósított munkabér-előleget nem a kifizetést követő hónapban, hanem pl. 5 hónap múlva kezdi levonni a munkáltató a munkabérből?
Részlet a válaszából: […] ...kamatkedvezményből származó jövedelem címén adófizetési kötelezettsége akkor, ha a kamatkedvezményből származó jövedelem olyan munkabérelőleg folyósításából keletkezik, amelyet a magánszemélynek legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettség mellett nyújtanak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.
1
2
3
4
10