Táppénz időtartama I.

Kérdés: Egy korábban biztosítási idővel nem rendelkező biztosított 2004. szeptember 6-án munkaviszonyt létesített havi 67 000 forint munkabérért. 2005. január 5-én és 6-án fizetés nélküli szabadságon volt, 2005. január 7-től jelenleg is keresőképtelen. 2005. február 28-án a munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt. A munkaviszony megszűnését követően meddig jogosult táppénzre a biztosított?
Részlet a válaszából: […] Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, a biztosításijogviszony megszűnését követően 90 napon át. A jogosultsági időtartam megállapításánál nem hagyhatóazonban figyelmen kívül az a szabály sem, hogy aki a keresőképtelenségétközvetlenül megelőző egy évnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeknek megfelel. Munkáltatónál működőcsaládtámogatási kifizetőhely esetén az ellátást utólag, a tárgyhónapra járómunkabér elszámolásával, a Területi Államháztartási Hivatal számfejtése eseténa tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Külföldi cég magyar állampolgárságú ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Külföldi cég magyar képviseletének magyar állampolgárságú, tagi jogviszonnyal rendelkező ügyvezetője január 1-jétől a külföldi cégtől kapja a jogviszonyára járó bérét és az osztalékát. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar képviseletet a tagi jogviszony után, ha az ügyvezető nem vesz fel semmiféle járandóságot, bért, osztalékot a magyar képviselettől?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási jogviszonya is a külföldi céggel áll fenn, így a járulékokat az általános szabályok szerint kell az anyacégtől származó munkabér, osztalék címén kifizetett összegek után megfizetni. Kérdezőnk valószínűleg külföldi cég magyarországi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Rendszeres szociális járadékos szolgálati ideje

Kérdés: Szerez-e szolgálati időt az a heti 20 órás munkaviszonyban álló dolgozó, akinek munkabére a minimálbér fele, és emellett rendszeres szociális járadékban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályi helyen meghatározott feltétel második részét kell tisztáznunk, nevezetesen: kötelezett-e nyugdíjjárulék fizetésére munkabére után?Erre szintén egyértelműen igen a válasz, hiszen a szociális járadék nem minősül saját jogú nyugdíjnak, tehát rá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a GYED alapja annál a 2003. szeptember 27-én szült kismamánál, aki 2003. február 22-től 2003. augusztus 23-ig táppénzben részesült, 2003. januárban 92 806 forint, februárban 43 963 forint rendszeres jövedelmet, 2003. májusban 7675 forint jutalmat kapott? 2003. augusztus 24-től 2004. február 7-ig TGYÁS-t, 2004. február 8-tól GYED-et igényelt.
Részlet a válaszából: […] ...(2004-ben 3180 forint), akkor a tényleges jövedelem után fogja kapni a gyermekgondozási díjat.Tényleges jövedelmekjanuár 1-jétől 31-ig munkabér: 92 806 forint,február 21-ig (15 munkanap) betegszabadság: 43 963 forint,ezekre az időtartamokra jutalom: 7 675 forint.Összesen:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati viszonyban) áll. A munkáltatói hozzájárulásnak minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegűnek, vagy a munkabérének azonos százalékának kell lennie, amit a munkáltató köteles az alkalmazott által választott pénztártól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot a munkáltatónak a kifizetés időpontjában hatályos szabályok alapján kell megfizetnie. A kifizetés nem minősül elmaradt munkabérnek, hiszen az árfolyamveszteség miatti munkabér-kiegészítés jogszabály szerint nem jár. Ebben az esetben az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...sorra vesszük az "alaplehetőségeket".Amennyiben főfoglalkozású (tehát másutt nem foglalkoztatott) munkavállalóról van szó, akkor munkabére után az általános szabályok szerint meg kell fizetnie a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot és a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...alatt, kivéve ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.Az Eho-tv. változásai Nem kell megfizetni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Passzív jogú táppénz

Kérdés: Három éve a cégünknél dolgozó munkavállaló felmentési idejének utolsó napja 2002. október 14., erre a napra még munkabért kapott. Az orvos táppénzes állományba vette 2002. október 14-én. 2002. október 17-én azonban átvette főállású egyéni vállalkozói igazolványát. Milyen táppénzre (passzív-aktív) lesz jogosult, és mely időszakra?
Részlet a válaszából: […] Az érintett munkavállaló október 14-étől keresőképtelen ugyan, ám a táppénzre való jogosultsága [tekintettel az Eb-tv. 47. § (2) bekezdésének b) pontjára] csak október 15-én nyílik meg.Munkaviszonya ekkor már nem áll fenn, így passzív táppénzről van szó, amely után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
1
8
9
10